Circulares litterae dioecesanae anno 1946. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

XV.

5

falnia* Birtok- és -egyéb adományok jogcíméül Isten dicsőségét, segítségét, bűneink bocsánatát és az imádság erejét emlegetik.. Állami törvényeinkben sűrűn találkozunk a vezekléssel.. A böjtöt a'hívek nem más népek, hanem a szerzetesek szigorával tartották. A pápák állapítják meg, hogy a magyar nép az Ur parancsait készségesen követi, zarándokol, vezekel. A szomszéd országoknak az erények terén mintaképül szol gál. Szántó István, az első magyar jezsuita régi Írások alapján feljegyzi, hogy a középkori magyar hitbuzgalom páratlan az európai népek körében. A magyarok vesznek reszt legnagyobb számban a római juoi bileumi búcsúban, igy a bünbénat szellemében is. Részben ezért is kapnak előkelőbb helyet a római ájtatosságokon. Pázmány Peter a nagy területi és lelki megoszlás nyomora idejen azt írja a nagyszombati bírónak: Tegyen a városi tanáccsal oly rendelést, mellyel az Isten engeszteltessek, mertha az Isten nem könyörül rajtunk /minthogy nem is könyörül, ha Ő szent fölse-gét bosszantjuk /, félő, hogy az öröm siralomra fordul. Még a nem-katolikus erdélyi fejedelmet, IN. Rákóczi Györgyöt is arra buzdítja, hogy mindenekfelett Istent engesztelje, mert Istennők kedvét kell keresni elsőbben is. Rajtunk minden az Isten ostora, az Ó igazsága büntet vétkeinkért.

Idézhetnék nektek nehéz magyar korszakok általános nemzeti imádságát, iírdok, nádasok, barlangok mélyén éveken, évtizedeken és évszázadokon át ostromolták eleink az eget, tatár-és török-vész, éhínség és nyomor, pestis és kolera, harcok és elnyomatás, májusi ff , gyök, nagy árvizek és tűzvészek idején. Helységről-helységre vannak emlékei ennek a fogadalmi ünnepekben, HataLmas oszlopokban, nagy lánggal tört fel a bünbénat, az engesztelés a magyar földről. így imádkozott Szent István, Szent Gellert és Szent Imre a lét es nem lét kérdésé, Szent Margit az orsz'ág letarolt állapota, férfiak, asszonyok és -gyermekek a haza szettépettsége idején. Közel száz éve pedig az egész némaet Scitovszky hercegprímás máriacelli könyörgő zarándoklatán és egyidejűleg -itthon.- Általános engesztelés. Tagadhatatlanul szép ma is az, hogy egyik alföldi helyiségből ebben az évben is 2.000 zarándok indult gyalog kenyerei es vizen a kétszer 17 km-es utat jelentő Pálosszentkutra. He.gy;alja egyik 3-000 hivos .községében minden első szombaton 400 körüli hivő engeszteli Mária szeplőtelen Szivet a fatimai üzenet szellemében. Az egyik