Circulares litterae adioecesanae anno 1945. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IV.
14 arany-zsebórámat. — Dr. Mátrai Gyula, hercegprimási irodaigazgatómnak a Haus- mann-féle egyfedelű ezüst zsebórámat. — Dr. Bánk József, esztergom-főegyházmegyei áldozópap, budapesti egyetemi tanárnak bőrtokban levő asztali órámat. — Dr. Zakar András, titkáromnak kékkeretű ébresztőórámat. — Ugyancsak emlékül adják át Sere'di György, bencés tanár, unokaöcsémnek vöröses fémből készült ébresztőórámat és a velem egyidős egyfedelű svájci ezüst zsebórámat, melyet Marcell bátyámtól kaptam. -— Dr. Sere'di Lajos, főfelügyelő, unokaöcsémnek, arany töltőtollamat és arany ceruzatartómat. — Sere'di János, üzletvezető, unokaöcsémnek rövid tömör arany ceruzatartómat. — Viczena Lajos unokaöcsémnek a budapesti Legényegylettől kapott kis állóórámat, mely a különböző iparágak ezüst jelvényeivel van díszítve. A fentiekben körvonalazott hagyatékomnak az érsekség törzsvagyonától való elkülönítésével, illetve az elkülönítés ellenőrzésével, továbbá törvényes érsek-utódom, illetőleg ebben a végrendeletben megjelölt más örökösök részére való átadásával, végrendeleti végrehajtóként Dr. Meszlényi Zoltán, jelenleg sinopei püspök úr Őnagyméltóságát, ha pedig a végrehajtást ő nem tudná, vagy nem akarná eszközölni, akkor utána Dr. Mátrai Gyula, mostani hercegprimási irodaigazgatót, utána pedig Dr. Zakar András, jelenleg hercegprimási titkárt bízom meg, aki végrendeletem végrehajtása kapcsán végzett munkájukkal járó kiadásaikat természetesen térítsék meg maguknak a hagyatékból. Miután nekik fáradságukért már előre szives köszönetét mondok, fenti sorrendben ugyanokét bízom meg azzal is, hogy mélységes hódolatom, hálám és fiúi engedelmességem kifejezéseképen a halálom idején uralkodó római Pápa Őszentségének egyezer métermázsa búzát, illetve annak ellenértékét juttassák el. Ugyancsak egyezer métermázsa búzát, illetve annak ellenértékét hagyom a Szent István Akadémiára is. Esztergom sz. kir. megyei város és a főegyházmegye szegényei részére kettőezer métermázsa, a pozsonyi Deáki község szegényei részére pedig az ottani plébános kezén keresztül egyezer métermázsa búzát, illetve ennek ellenértékét hagyom. Amennyiben az érsekség szántóföldéinek területe időközben jelentékenyen lecsökkenne : a fentebbi négy tételben foglalt búzamennyiséget arányosan szintén le lehet szállítani. Hasonlóképpen adják át az esztergomi primási patota alkalmazottainak egyévi, Domokos Margit házvezetőnőnek négyévi és Jáki Ernő komornyikomnak pedig háromévi illetményét, amennyiben elhalálozásom idején szolgálatomban állottak. Testvéreim soha nem kértek tőlem semmit, de életemben mégis juttattam nekik annyit, amennyit életkörülményeikhez képest juttatni jónak láttam. Távolabbi rokonaimat is támogattam, mikor rászorultak és halálomig ezután is támogatni fogom, úgyhogy ezek javára sem kell végrendelkeznem. Nem is ez a célja az egyházi javadalom jövedelmének. Újra hangsúlyozom, hogy a most felsorolt összegek levonása után maradó pénz- vagyonomat, az én magántulajdonomat képező más vagyontárgyakat és követeléseket érsekutőd-örökösöm, illetve utódaim — nem, mint az érsekség törzsvagyonához tartozó fundus-nobilior egyik részét — hanem, mint saját magántulajdonukat, bírják, használják, hozamát pedig élvezik; de a szükséghez képest természetesen más vagyontárgyakra, vagy értékekre is változtathatják; annak állaga felett azonban lelkiismereten őrködni tartoznak, hogy azt jelen végrendeletemben megjelölt feltételek mellett a maga egészében átadhassák utódaiknak, illetve magyar katolikus diákok segélyezésére fordíthassák. Ilyenformán azok az utódaim, akik hagyatékomat élvezni fogják, minden zökkenő nélkül ott folytathatják a gazdálkodást, ahol én, illetve közvetlen elődjük abbanhagyták ; és kormányzásuk kezdetétől fodva példaadó jótékonyságot is gyakorolhatnak, amint én is iparkodtam gyakorolni, úgyhogy templomokra, katolikus iskolákra, diákotthonokra, sajtóra, valamint a kárvallottak (menekültek, kibombázottak, vízkárosultak, stb.) és a szegények részére átlagban legalább évi százezer pengőt adakoztam. Azokat az utódaimat, akik vagyonomat élvezni fogják, szeretettel kérem, hogy lelkem üdvéért megemlékezésképpen, de nem szoros kötelességből, minden hónapban egy csendes szentmisét mondjanak. Ha vagyonomat fentebbi rendelkezésem szerint valamely mágyar katolikus diákotthon kapná, ez évenkint egy csendes szentmisét mondasson érettem, de ez se legyen szoros kötelessége. Minthogy bennem teljesen összefort magyar és katolikus mivoltom, úgyhogy egyik a másikat nemcsak soha el nem nyomta, hanem inkább mindig előmozdította: azért római katolikus anyaszentegyházamat és magyar hazánkat mindig egyszerre, egyformán, igazán és önzetlenül akartam szolgálni, abban a biztos tudatban, hogy így összefonódva tökéletes a szolgálat, míg különválasztva sokszor tökéletlen, sőt néha veszélyes is lehet. Ebből a szempontból
