Circulares litterae adioecesanae anno 1944. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
Püspökkari Körlevél Magyarországi Boldog Margit Szenttéavatásáról
3 ságot, amely pedig Istenhez emeli az embert és amely nemcsak a természet- feletti, hanem a természetes életben is, egyéni és közösségi vonatkozásban egyaránt csodálatos módon segít bennünket. Krisztus Urunk maga mondotta, hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek az Én nevemben, Én is ott vagyok közöttük,12 hogy meghallgassam és megsegítsem őket. Hogyne hallgatná meg tehát azt az imát, amelyet nem két-három ember, hanem egy egész nemzet mond, kivált a legméltóságosabb Oltáriszentség előtt! Hiszen Krisztus nem tanított volna bennünket imádkozni és Szent Ágoston szerint nem buzdítana bennünket, hogy imádság formájában kérjük Tőle, amire szükségünk van, ha nem akarná megadni, amiért könyörgünk.1* Mikor Isten választott népe az amalekiták ellen harcolt a pusztában, Mózes a nép nevében, imára tárta ki karjait. S amíg ó imádkozott, győzött Izrael; de mikor lelankadlak karjai, az amalekiláknak kedvezett a harci szerencse.u Ha Isten most is így megmutatná, hogy hűséges szolgáinak buzgó imádsága miatt mennyi veszedelemtől mentette meg, mennyi bajból vezette ki, mennyi jóval áldotta meg az egyes embereket és a nemzeteket: akkor majd megértenénk az imádság erejét; akkor majd megbecsülnénk és gyakorolnánk az imádságot; akkor katolikus Egyházunkkal és szent vallásunkkal együtt megbecsülnénk azokat a buzgó papokat és szerzeteseket, meg azokat a jámbor katolikus híveket, akik imádkoznak s akik imádságukkal többet tesznek a hazáért is, mint a hangoskodó hazafiak, akik szembeszállnak Krisztussal és azt hirdetik, hogy az O isteni tanítása ellenkezik a haza érdekeivel. Ezekről mondja Szent Ágoston :15 Akik azt állítják, hogy Krisztus tanítása ellenkezik az állam közjavával, mutassanak olyan katonákat, amilyeneknek Krisztus tanítása szerint a katonáknak lenniük kell: mutassanak olyan kormányzókat, olyan férjeket, olyan hilvestársakat, olyan szülőket, olyan gyermekeket, olyan urakat és szolgákat, olyan királyokat, olyan bírákat, végül olyan adófizetőket, amilyeneknek a keresztény tanítás szerint lenniük kell, s aztán vallják meg, hogy ez a tanítás, ha követik, nemcsak hogy nem árt, hanem inkább üdvére van az államnak! Napjainkban is szükség volna, Kedves Híveink, magyarországi Szent Margit erényes, önmegtagadó és áldozatos életére. Az emberek és a nemzetek mindannyian a boldogságra törekesznek ; a mostani borzalmas világháborút is azért vívják; és utána a hadviselő felek — legalább saját polgártársaiknak — csakugyan boldogságot Ígérnek. Csakhogy a boldogságot egyedül az Isten adhatja meg az egyes embereknek és a nemzeteknek! Hogy pedig valóban meg is adja, magyarországi Szent Margit példájára erényes élettel, Krisztus keresztjének türelmes hordozásával és nagylelkű áldozatokkal kell megérdemelnünk! Az az ember és az a nemzet, aki, vagy amely Isten áldásáért könyörög ugyan, de saját életét Isten törvényei szerint igazítani nem akarja: imádságától semmit sem remélhet, mert szavai nyomán hogyan is várhatna meghallgattatást, ha cselekedeteivel sértegeti Azt, akihez imádkozik? Kedves Híveim, Istent sokáig nem lehet büntetlenül kigúnyolni!15 Tehát mi, magyarok, necsak szóval és nemzeti himnuszunkkal kérjük, hanem imádságunknak megjelelő cselekedetekkel is iparkodjunk kiérdemelni Isten áldását. Milyen felemelő volna, ha akkor, amikor egész nemzetek végzetesen elpártolnak Krisztustól és az O Egyházától, mi magyarok nemcsak hangoztatnánk kereszténységünket, hanem egyéni és családi, társadalmi és gazdasági, kiváltképen pedig állami életünkben, nevezetesen törvényhozásunkban, hűségesen követnénk is Krisztus fenséges tanítását; ha legalább magyarországi Szent Margit felmagasz- taltatása évében a nemzet igazi javára alkotmányos úton visszaállítanánk a keresztény házasság szentségi méltóságát és jogait; ha mi is úgy megbecsülnénk 12 Máté, XVIII, 20. — i* De verb. Dom., Sermo 5. — « Exod., XVII, 11. — « Ep. 138. - ™ Galat., VI., 7.
