Circulares litterae adioecesanae anno 1944. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
I.
nak a tulajdonjog bekebelezését elrendelő végzése már jogerőre emelkedett, a végzésnek az egyházmegyei főhatóság részére történt kézbesítése szabálytalan volt, azt részére kézbesíteni nem is kellett volna, az egyházmegyei főhatóságot a felfolyamodás joga egyébként meg sem illeti, maga az adásvételi szerződés pedig az egyházmegyei főhatóság jóváhagyása nélkül is joghatályosan létrejött. A magyarországi katolikus egyház- községek Vkm. 3117/1933. szám alatt kormányhatóságilag jóváhagyott igazgatási és adóztatási Szabályzata 53. §-ának 1. pontja értelmében az egyházközségi ingatlanok eladása tárgyában a tanács előterjesztése alapján az egyházközségi képviselőtestület határoz, az ezekre vonatkozó szerződéseket — a képviselőtestület határozata és felhatalmazása alapján — az egyházközségi tanács köti meg (63. § p. pont) és azt az egyházmegyei főhatóság jóváhagyása után bemutatja az egyházközségi képviselőtestületnek, amelynek e tárgyban hozott határozatai az egyházmegyei főhatóság jóváhagyásával válnak joghatályossá (55. §), az egyházközségi ingatlanok elidegenítése ugyanis csak az egyházmegyei főhatóság előzetesen kikért engedélyével és utólagos jóváhagyásával eszközölhető (95. §). Minthogy a szabályzat ismertetett rendelkezése szerint az egyházközség ingatlanát elidegenítő jogügylet csak ez egyházmegyei főhatóság jóváhagyásával válik hatályossá, jóváhagyó nyilatkozat nemlétében az egyházmegyei főhatóság az elévülési időn belül a szabálytalan bejegyzést megtámadhatja jogorvoslattal, amiből következik, hogy az egyház- megyei főhatóság részére a telekkönyvi hatóság végzésének kézbesítéséig a fel- folyamodási határidő folyása meg sem kezdődött, a kézbesítéstől számított törvénj^es határidőn belül beadott felfolyamodás tehát nem késett el. Ennek folytán a fennforgó körülmények között annak sincs jelentősége, hogy az elsőfokú végzést az egyházmegyei főhatóság részére nem bírói rendelkezés, hanem — szabálytalanul — a bírósági személyzet egyik tagjának intézkedése alapján kézbesítették. A másodbíróság ezek szerint jogszabály sértése nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy az egyházmegyei főhatóságot a felfolyamodás joga megilleti és hogy a felfolyamodás nem késett el, Je nem sért jogszabályt az a döntése sem, amellyel a telekkönyvi hatóság végzését az ügy érdemében megváltoztatta. A telekkönyvi hatóság ugyanis a telekkönyvi rendtartás 69. §-a értelmében a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet alaki és anyagi jogi érvényességét hivatalból köteles vizsgálat tárgyává tenni és ha a bemutatott okiratokból nem tűnik ki, hogy a jogügylet érvényességéhez szükséges és valamely jogszabály által előírt jóváhagyás megtörtént, sem bekebelezést, sem előjegyzést nem rendelhet el. A telekkönyvi hatóságnak az a végzése tehát, amellyel az ismertetett szerződés alapján a tulajdonjog bekebelezését elrendelte, jogszabályba ütközik. Ennek folytán helyes a másodbíróságnak az a döntése, amellyel a telekkönyvi hatóság végzését megváltoztatta és a tulajdonjog bekebelezése iránt előterjesztett kérelmet elutasította. Ezért a m. kir. Kúria a másodfokú végzés ellen irányuló felfolyamodásnak nem adott helyt. Budapest, 1943. évi október hó 21. napján. — Aláírások." A katolikus ifjúsági nevelésnek egyik igen fontos eszköze és minden ügybuzgó hitoktatónak, hittanárnak egyik legfőbb gondja az ifjúságnak az elsőpénteki szentáldozáshoz való vezetése, mely a téli hónapok kivételével a reggeli tornagyakorlatok miatt nem volt keresztülvihető. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1943. szeptember hó 8-án 242.294/ 1943. 1X/2. szám alatt akként rendelkezett, hogy kizárólag az elsőpénteki szentáldozásra lehet az ifjúságnak elmennie a reggeli tornagyakorlatok helyett, de ilyenkor a szentáldozáson való részvétel ellenőrizendő. 48. sz. Leventediákok elsőpénteki szentáldozása. Tudomás és miheztartás végett értesítem a kát. óvodák felügyelő bizottságait, hogy az elsőízben alkalmazott segédóvónőktől a hivatali fogadalmat, a rendes óvónőktől, úgyszintén a szerzetes óvónőktől a hivatali esküt hivatali működésük közvetlen megkezdése előtt kell kivenni. Az óvodai felügyelő bizottságok elnökei tehát gondoskodjanak arról, hogy 10429. sz. Újonnan alkalmazott óvónők fogadalomtétele.
