Circulares litterae dioecesanae anno 1942. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
VII.
35 lvozása végett azonnal megszüntetendő hiányokat a javadalmas plébános nem csináltatta meg, hanem pár pengős munka elvégeztetéséért is a kegvurasághoz fordult. Nyomatékosan felhívom a m. kát. vallásalap vagy tanulmányi alap kegyuraságát élvező plébánosokat, vegyék figyelembe az 1477—ik canon rendelkezését, amely szerint a kisebb javításokat maga a javadalmas tartozik eszközölni, de ugyancsak felelős azért, ha nem intézkedik azonnal a keletkezett kár megszüntetéséről. Ugyanígy rendelkezik hivatali elődöm által 1873. évi június hó lü-án kiadott 31.937. sz. szabályrendelet is, amelynek 7. pontja szerint a kegyuraságot terhelő épületeken is mindazon apróbb javítások, melyeket rendszerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, az illető javadalmas terhére esnek. Egyben felhívom a javadalmas plébánosokat, hogy a kegyúri épületek helyreállítására vonatkozó kérelmeiket csakis az egyház- megyei hatóságok útján terjeszthetik be. A kérelmek előterjesztésénél pedig legyenek figyelemmel arra, hogy csakis a kegyura- sági épületen levő hiányok megszüntetését kérhetik. A melléképületek csakis akkor állnak a kegyuraság fenntartási kötelezettsége alatt, ha azt a canonica visitatio kifejezetten megemlíti. Nemkülönben figyelemmel kell lenni a mai idők nehézségeire is, mert nem áll módomban csakis a legszükségesebb helyreállításokat engedélyeznem. Nagyon ajánlatos a kérelem előterjesztésekor csatolni megbízható iparosok, (esetleg vállalkozó) minden kötelezettség nélküli költségvetését, mert a rendelkezésre álló műszaki közegek csekély száma miatt nem tudnak minden egyes kérelem elbírálása végett a helyszínre kiszállni. A helyreállítást csakis akkor van módomban elrendelni, hogyha a szükséges kézi- és igásnapszám biztosítva van, vagy ha ennek váltságösszege már befizetést nyert. A kegyurasági épületek helyreállítására vonatkozó 1873. évi 31.937. V. K. M. sz. rendeletet csatolom és annak 8. pontját a változott költségvetési évnek megfelelően úgy módosítom, hogy a következő évben kívánt helyreállítási kérelmeket minden év szeptember 15-ig kell beterjeszteni. 31.937/1873. szám. 1. Kegyúri kötelezettségből csak oly épületek emeltetnek, amelyek az egyházi törvények értelmében a kegvurasággal szorosan kapcsolatosak, ilyenek: a lelkészi és segéd- lelkészi lak és ezeknek tartozékai: a konyha, éléskamra, pince, árnyékszék, a lelkészi lak kerítése, s ott, ahol az egybázlátogatásilag biztosítva van, az istálló és kocsiszín. 2. A gazdasági épület, úgymint: istállók, csűrök, fészerek, hombárok, ólak, stb. a kegyurat nem terhelik s ezek akár újraépítéséhez, akár kiigazításához a közalapítványok, mint kegyurak, csak azon esetben járulnak, ha ebbeli kötelezettségük és ennek mérve egyházi látogatás vagy más jogérvényes okmány állal igazoltatik. Minden más esetben ezen épületek felállítása és kiigazításának kötelezettsége az illető hitközség híveinek terhére esik. 3. Általában úgy az új építkezések, mint a kiigazításoknál szabályul szolgál, hogy a kegyúr csak annyiban tartozik ezek költségeit elsősorban viselni, amennyiben az illető egyháznak külön, e célra rendelt vagyona nincs és ez esetben is 4. a kegyúr, akár az új építkezéseknél, . akár a kiigazításoknál csak a szükséges anyagokat és a pénzbeli kiadásokat viseli, míg ellenben a hívek kötelesek az összes kézi és szekeres napszámokat ingyen leróni. 5. A kegyuraságot terhelő, akár új építkezések, akár kiigazítások költségvetéseinek elkészítése és általában az építkezés vezetése a kegvurat illeti. 6. Azon gazdasági épületek tekintetében, melyek a 2. pont szerint a kegvurat nem terhelik, az illető egyház vagy lelkész és híveik egymásközti hozzájárulási arányára nézve írásbeli kikötések hiányában az eddigi gyakorlat szolgál zsinórmértékül. 7. A kegyuraságot terhelő épületeken is mindazon apróbb javítások, melyeket rendszerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, mint kályhák igazítása, zárak, ablakvasalások, ajtósarkok, üvegezések, stb., ameny- nyiben az igazítási tétel 40 koronát meg nem haladna, valamint az épületek belső tisztogatása is az illető javadalmas terhére esnek, s ha ily csekélyebb javítások elmulasztásából nagyobb károk következnének be, ezek a mulasztást elkövető javadalmason megveendők. 8. Minden javadalmas tartozik legkésőbb minden év május 1-éig a szükségesség vált nagyobb igazítások jegyzékét a kerületi főtisztnél bejelenteni, hogy ezek tekintetében a költségvetés a felsőbb hatóság által kellő időben elkészíttethessék. Az elkésetten benyújtott bejelentések, amennyiben az elhalasztás kárral vagy veszéllyel nem jár, csak a jövő évi költségvetésnél fog tekintetbe vétetni; c‘~ késésből származó nagyobb költségeket pétiig az illető javadalmas tartozik megtéríteni. /Ez a pont úgy módosul, hogy a helyreálltát kérelmek minden év szeptember 15-éig *er7*
