Circulares litterae dioecesanae anno 1942. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

V.

26 Békéltető eljárás pol­gári bontó­pereknél. 5256. sz. 5557. sz. Az egyházi vagyonok beruházási hozzáj áru­lása. A magyar házasságok szilárdságának biz­tosítása céljából a világi bíróságok az eléjük kerülő bontópereknél hatályosabbá kívánják tenni a békéltetést és evégett az illetékes lel­készeket is bele kívánják vonni a békéltető eljárásba. Ezzel kapcsolatban fölhívom Tdő Pap­jaim figyelmét arra, hogy magán a világi 'törvéngszéken békéltető eljárást nem végez­hetnek, mert közvetve sem ismerhetik el azok­nak a szentségi házasságok felbontására tulaj­donított jogát. A világi bírói eljárás előtt és attól függet­lenül, a világi bírónak az Ordinariuson keresz­tül a plébánoshoz juttatott felkérésére azon­ban az illetékes plébános békéltetheti azokat a feleket (híveit), akik egyházi szempontból törvényes házasságban élnek. A békéltetés után, ismét az Ordinariuson keresztül, jelen­tik a kérdező világi bírónak, hogy a kérdéses felek egyházi házasságának fenntartására vonatkozó békéltetési eljárás sikerült-e vagy sem. A tisztán polgári, vagy polgári és érvény­telen egyházi házasságban élőket, ha polgárilag válni akarnak, nem békéltethetik, mert ezek­nek a házasságoknak fenntartása az egyház­nak nem érdeke. A beruházási hozzájárulásról szóló 1938. évi XX. te. végrehajtása kapcsán a pénzügy­igazgatóságok a plébánosok, tanítók, kánto­rok, harangozok és egyéb egyházi alkalmazot­tak javadalmait egységesen együttes összegük­ben vették a beruházási hozzájárulás alapjául és akkor is kivetették a hozzájárulást, ha az egyes vagyonságok külön-külön nem érték el az 50.000 P-t. Benyújtott panaszra a m. kir. pénzügy- miniszter 121.796/1942. VII. fő. számú s a m. kir. vallás- és_ közoktatásügyi miniszterhez intézett átiratban a következő intézkedést közölte : „Tisztelettel értesítem Nagyméltóságodat, hogy a beruházási hozzájárulás harmadfokú elbírálására hivatott I. számú Országos Döntő- bizottság a róm. kát. egyház, vagy egyház- község nevére együttesen telekkönyvezett, de a lelkészi, kántori, tanítói, iskolai, harangozói, stb. javadalmak célját szolgáló ingatlanokat külön célvagyonnak minősítette és ennek megfelelően a beruházási hozzájárulást nem összevontan, hanem az egyes célvagvonok terhére külön-külön állapította meg. Tekintettel arra, hogy az első és másod­fokú hatóságok a róm. kát. egyház vagv egv- házközség nevére együttesen telekkönyvezett de a lelkészi kántori, tanítói, iskolai, haran­gozói, stb. javadalmak célját szolgáló ingat­lanokat összegezve vonták beruházási hozzá­járulás alá, a szóban levő célvagvonok csak akkor terheltettek meg külön-külön beruhá­zási hozzájárulással, ha a másodfokú kivetés ellen az érdekelt egyházközségek jogorvoslat­tal éltek. A beruházási hozzájárulásnak a cél- vagyonok terhére kivetése és az egyházköz­ségek terhére előírt beruházási hozzájárulás megfelelő helyesbítése azoknál az egyház- községeknél, amelyeknél a beruházási hozzá­járulás kivetése jogerőre emelkedett, nem történt meg. Az egyenlő elbánás elvének biztosítása céljából azonban mindazoknál az egyházköz­ségeknél, amelyeknél az ingatlanok célvagyon jellege a telekkönyvben fel van tüntetve és ennek alapján a beruházási hozzájárulás helyesbítését kérték, kivételes méltányosságból megengedtem, hogy a jogerős beruházási hozzájárulás az Országos Döntőbizottság által elfoglalt álláspontnak megfelelően utólag helyesbítessék.“ Budapest, 1942. évi június hó 3-án. Utasítom Tdő Papjaimat, hogy ott, ahol a fenti panaszok fennálltak, azonnal tegyék meg a szükséges lépéseket a beruházási hozzájárulás helyesbítésére. Az Actio Catholica Orsz. Elnöksége ren­dezésében f. év október hó utolsó vasárnapján országszerte ú. n. „hadigondozási vasárnap“ lesz. Erre a nagyfontosságú megmozdulásra már most különös nyomatékkai felhívom a Tdő Papságom és kedves Híveim figyelmét, hogy annak sikere érdekében minden tőlük telhetőt tegyenek meg. Az A. C. Országos Elnöksége a szükséges útmutatást idejében meg fogja küldeni minden plébániának. A legújabban kiadott állami rendeletek módot nyújtanak arra, hogy a katonai szol­gálatra bevonulok nemcsak hirdetések alóli felmentéssel, hanem hirdetési kötelezettség nélkül is megköthessék házasságukat. E ren­delet megjelenése óta gyakran előfordul, hogy a katonai szolgálatra bevonulok azonnali házasságkötésre jelentkeznek a plébánián s a hirdetések alóli felmentés kérésére nincs idő. Jelen rendeltemmel felhatalmazást adok egyházmegyém összes plébánosainak és lelké­szeinek, valamint megbízott helyetteseiknek, hogy katonai bevonulás esetén, amikor az idő rövidsége miatt az egyházmegyei hatóságtól nem kérhetnek felmentést, az ilyen házasulan­dókat a háromszori hirdetés alól felmentsék. A megadott felmentés az egyházmegyei 4808. sz. Hadigondo­zási vasár­nap okt. 25-én. 5777. sz. Katonai szolgálatra bevonulok felmentése a házassági hirdetések alól.

Next

/
Thumbnails
Contents