Circulares litterae dioecesanae anno 1939. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IV.
IV. Nr. 1450. Indulgentia plenaria .toties quoties* die 2. Nov. vel Dominica subsequenti lucranda. DECRETUM S. Poenitentiariae Apostolicae. Summus Pontifex Pius X. per Decretum S. Congregationis S. Officii die 25. mensis Junii 1914. datum, omnibus christifidelibus, qui quamlibet ecclesiam aut quodlibet publicum oratorium (vel semipublicum pro legitime utentibus) die secunda mensis Novembris pie visitassent, plenariam indulgentiam „toties quoties“ suetis conditionibus lucrandam concessit, fidelibus defunctis solummodo applicandam. At identidem, decursu temporis, ad hoc Sacrum Tribunal supplicationes pervenerunt, quibus postulabatur ut eadem indulgentia die quoque dominica subsequenti lucrifieri posset ; idque eo consilio ut ii etiam pretiosissima hac concessione frui possent, qui die Commemorationis omnium fidelium defunctorum id non peregerint. Quam ad rem Ssmus Dnus Noster Pius divina Providentia Pp. XI, in audientia die 10. mensis Decembris a. 1938 infrascripto Cardinali Paenitentiario Maiori concessa, statuere et decernere dignatus est plenariam eiusmodi indulgentiam vel die 2. Novembris, vel subsequenti die dominica lucrifieri posse, firmis manentibus ceteris conditionibus tum memorati Decreti S. Congregationis S. Officii, tum Decreti S. Paenitentia- riae quoad plenariam indulgentiam „toties quoties“ lucrandam. Praesenti in perpetuum valituro absque ulla Apostolicarum Litterarum in forma brevi expeditione et contrariis quibuslibet non obstantibus. Datum Romae, ex Aedibus S. Paeniten- tiariae Apostolicae, die 2. Januarii 1933. — L. Card. Lauri, Paenitentiarius Maior. — L. S. — S. Lazio, Regens. Strigonii, die 27. Februarii 1939. 214. sz. Kegyúri terhek biztosítása. A visszacsatolt területen felmerült annak szükségessége, (és lehet, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatban másutt is fel fog merülni,) hogy a kegyúri terhek a parcellázás alá kerülő vagy már felparcellázott kegyúri birtokokból megfelelő nagyságú föld kihasítása által biztosíttassanak. Ezen megváltásra a következő elvek legyenek irányadók : 1. Egy a kegyúri kötelességeit teljesíteni tudó és akaró kegyúr mindig jobb, mint a kegyúri terhek megváltására kiadott birtok, melynek kezelése gondot és terhet jelent a plébánosoknak. Azért a kegyúri terhek megváltására csak a szükség kényszerítő nyomására gondoljunk. 2. Ha egy kegyurasággal kapcsolatos birtok parcellázásra (vagy a felszabadult csehszlovák területen a már felparcellázott birtok új szétosztásra) kerül, az érdeklődő vevők között kellően hirdessük és hirdettes- sük, akár dobszóval vagy a szószékről is, hogy a birtokot kegyúri kötelezettségek terhelik. Ez azért szükséges, mert a kegyúri kötelezettség mint közjogi tartozás rendszerint nincs a birtokra telekkönyvileg rávezetve, miért is a vevők azon hiszemben lehetnek, hogy tehermentes birtokot, vettek, és utólag sehogysem akarják a kegyúri kötelezettséget vállalni. Főbből sok pereskedés és gyűlölködés származhatik az egyházra. 3. Felparcellázott kegyúri birtok után akkor is nehéz a kegyúri járandóságok megszerzése, ha azok jogosságát a parcella-tulajdonosok elismerik. Az ily7 parcellázás esetén tehát a megváltás előnyösebb a kegyúri viszony fenntartásánál. 4. A megváltás földben történjék, mert ez értékállóbb a pénznél. Ha pénzben történik, akkor a pénz lehetőleg földbe fektetendő. A föld jövedelmének fedeznie kell a) az évenként visszatérő kegyúri járandóságokat (fa- és borjárandóság, esetleg pénzbeli deputatum stb.), b) az épületek fenntartását, c) az esetleges újjáépítés terhét. Mielőtt azonban ezen terheknek megfelelő értékű föld kiszámíttatnék, az épületeket a kegvúrnak jó karba kell hoznia, mert elmulasztott kötelességeket nem háríthat a terheket vállaló utódra. Esetleg a kegyúri földből kell neki külön annyi holdat adnia, amennyiből ez a helyrehozatal kitelik. Az a) alatti tételnél a járandóságok tiz évi átlagértéke és a föld tiz évi átlaghozama veendő figyelembe és annyi hold igénylendő, amennyinek évi átlaghozama az évi járandóságot megadja. Ha például a kegyúr által évenként adandó papi és kántori fa átlagos évi ára 420 P, a föld évi tiszta átlaghozama pedig magyar holdanként 30 P, akkor e címen 14 magyar hold lesz igénylendő. A b) alatti tételnek, azaz az épületek fenntartási költségének ellenértékéül az épületek szakszerűen felbecsült értéke után 1—2°/o veendő. 50.000 P értékű épületnek pl. 1 % 4
