Circulares litterae dioecesanae anno 1938 ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

IX.

Végtelen vigasszal töltötte el főpásztori szivemet hálaadó híveim tömegeinek képe. Mert nem lehet gonosz az én népem, mely Isten iránt a hálát így elismeri! De ne feled­jük, hogy az igazi hála az lesz, ha ősi hitünkben híven kitartunk és Isten törvényei szerint élünk! Ne feledjük soka az igazságot, melyet őseink annyiszor felismertek és szemünk elé állítottak, hogy valahányszor elhagytuk az Urat, atyai szigorának vesszejét éreztette velünk, de ismét felénk derült jóságos arca, ha hozzá megtértünk! És most hozzátok fordulok, Drága Híveim, kik az ősi egyházmegyéhez visszatér­tetek ! Ez az egyházmegye 900 éven át gondviselő anyja volt őseiteknek. Gondját viselte lelkűknek, de a prímások révén századokon át gondját viselte földi boldogulásuknak is. Ezren és ezren vannak közietek, kiknek atyái a magyar primások földjén éltek és mintegy az ő nagy családjának tagjai voltak. A felszabadult Érsekújvárnak még a neve is a prímá­sok hazafias gondoskodásának emlékét őrzi. És a prímások által épített sok templom, plébániaiak és iskola a most felszabadult területen nemde azt hirdeti, hogy az esztergomi érsekek főpásztori szeretettel munkálták mindenekelőtt híveik lelkiüdvét! Mily fájdalmas volt tehát a szakadás tőletek húsz év előtt! Szivetek ide húzott, és bár vigasztalt benne­teket a tudat, hogy elszakadva is a Krisztus igaz egyházának tagjai maradtok, szemetek mégis vágyva fordult az esztergomi bazilika messzelátszó kupolája felé ! És a főpásztor is fájdalmas szívvel tekintett át a Duna folyamán, mert nem tudta soha elhinni, hogy akik házától alig néhány kőhajításnyira ott túl vannak, immár nem az ő nyájához tartoznak! Ez a fájdalmunk enyhült most, hogy a nyáj egy jelentékeny része visszatért ! Üdvözölve legyetek tehát új és mégis régi híveim ! Főpásztori szeretettel és azzal a reménnyel köszöntelek titeket, hogy nemcsak az idők zivatara nem fog bennünket többé erőszakkal elszakítani, hanem a hamis próféták, a konkolyhintők soha ki nem haló nem­zetsége sem. Legyetek hívek az ősi hithez és elődeink erényeihez ! Ragaszkodjatok szere­tettel Istentől rendelt lelkipásztoraitokhoz, engedelmeskedjetek készséggel törvényes világi elöljáróitoknak, kik immár nem idegenként, de testvérként kormányoznak benneteket, így fogjátok munkálni földi boldogulásokat és lelketek üdvét, és így fogjátok előmozdítani hazátok javát is, melynek kebelére visszakerültetek. Áldjon meg benneteket a Mindenható Isten, az Atya, Fiú és Szentlélek. Amen. Esztergom, 1938. november 7. Jusztinián s. k bíboros, érsek. 4509. szám. — Rendelkezések a felszabadult plébániákhoz. A hívekhez intézett fenti főpásztori szózat a legközelebbi vasárnap a szószékről felolvasandó. A felszabadult területek azon plébániáin, ahol eddig hálaadó istentisztelet nem volt, ugyanezen vasárnapon a nagymise után ünnepélyes Te Deum tartandó. Az itt mellékelt kérdőívek haladékalanul és pontosan kitöltendők és beküldendők. Esztergom, 1938. november 7. Jusztinián s. k. bíboros, érsek.

Next

/
Thumbnails
Contents