Circulares litterae dioecesanae anno 1938 ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
V.
2450. sz. Az Eucharisztikus Kongresszus után. Lezárultak az Eucharisztikus Kongresszus ünnepi napjai. Végtelen hálával van eltelve szívünk a Mindenható iránt, ki ezt az alkalmat az Oltáriszentségben köztünk élő Szent Fiának dicsőségére és első királyunk, Szent István emlékének felmagasztalására fordítani kegyes volt. Az egész Kongresszus tartama alatt éreztük Istenünk közelségét. Szinte szemünk láttára hárította el az akadályokat, szabályozta alkalmasan az időjárást, és midőn az ünnepélyes záró körmenet fényes vonulását felülről küldött esővel megrövidítette, mintha csak azért tette volna, hogy próbára tegye lelkületűnket, mellyel a kongresszust az áldozat szellemében vállaltuk. Valóban nagylelkű az Ér, hogy csak ily kis áldozatot kívánt és fogadott el tőlünk! De köszönet illeti a főpásztor részéről papjainkat is, kik a Kongresszus igazi célját és hivatását átérezve, fáradságot nem ismerő buzgalommal és fegyelemmel egy éven át, de különösen magának a Kongresszusnak napjaiban mindent megtettek az ünnepségek lelki elmélyítése érdekében. Az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-ünnepségek alkalmával tapasztalt áhitat és fegyelmezettség megerősített azon vigasztaló tudatban, hogy hivatása magas fokán álló, krisztusi lelkületű derék papságunk és élő hittel átitatott népünk van. De minden dicséret az Űré legyen, kinek kegyelmét a magunk számára megtartani és a jövőre is kiérdemelni törekedjünk. Hogy pedig magunkat erre méltóknak mutassuk, boruljunk le előtte hálaadó lélekkel és köszönjük meg neki a kongresszusi kegyelmeket. Evégből elrendelem, hogy a Jézus Szent Szive péntekét követő vasárnapon, tehát június 26-án, a délutáni istentisztelet keretében a kitett Oltáriszenlség előtt minden templomban elimádkozzuk a Jézus Szentséges Szívéről szóló litániát, valamint némi változtatással azt a felajánló imát, melyet a Kongresszus végén a partement előtt a Szent Jobb jelenlétében elmondtam és amelyet itt mellékelek. Az ima után ünnepélyes Te Deumot kell énekelni, majd az Oltáriszentséggel áldás adandó. E hálaadó istentiszteletet előre kellően meg kell hirdetni! Végül a következőkben in perpetuam rei memoriam egész terjedelmében közlöm a Szentatyának sajátkezű aláírásával ellátott azon leveleit, melyeket a Kongresszus alkalmával Legátusához és személyemhez intézni kegyes volt. Esztergom, 1938. június 7. Dilecto Filio Nostro Eugenio Tituli Ss. Ioannis et Pauli S. R. E. Presbytero Cardinali Pacelli a publicis negotiis eidemque S. R. E. Camerario. PIUS PP. XI. Litterae Apostolicae ad inaugurandum Congr.Euch. Bpestinen. Dilecte Fili Noster, salutem et Apostolicam Benedictionem. Praeclara Hungarorum fides ac llagrans caritate pietas summo illo studio enitent, quo sollemnia Congressus Eucharistici ex omnibus nationibus Budapestinum proxime ineundi integrum iam annum apparantur. In omnibus profecto Hungáriáé regionibus, prae- eunte quidem nobilissima urbe capite, omnes civium classes et ordines, sacro quodam certamine indicto, piis religionis exercitationibus alacrem operam dederunt, ut, puris mentibus animisque divino igne inflammatis, ad sollemnes triumphos divini Agni sub velis eucharisticis latentis celebrandos se exhibeant. Illud autem magnopere Nobis placuit, quod, non modo dilectissimae Hungáriáé fideles, verum etiam quotquot in orbe terrarum catholico nomine gloriantur mature invitati sunt, ut, 5
