Circulares litterae dioecesanae anno 1936. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IX.
40 3742. sz. Illetékegyenértékügyben ítéletek. tett eleget. — Budapest, 1936. évi szeptember hó 7-én. A miniszter helyett: dr. Tasnádi Nagy András s. k. államtitkár. Esztergom, 1936. szeptember 15. A m. kir. közigazgatási híróság konkrét esettel kapcsolatban a következő közérdekű ítéletet hozta: „4709/1935. P. szám. A Magyar Szent Korona nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a kőrösladányi róni. kát. fiú- és leányiskola, valamint a harangozói alap illeték- egyenértékügyét, amelyben a szeghalmi m. kir. adóhivatalnál az 1931. évi GG. 25. és 26. tételszámok alatt kiszabott 83 P és 29 P 80 fillér illetékegyenérték ellen a róm. kát. plébános fellebbezését a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság 1934. évi december hó 16-án 12192/11/1934. sz. a. hozott végzésével elutasította, a róm. kát. plébános panasza folytán 1935. évi október hó 30. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, a következőképen ítélt: A Harangozói Alap terhére G. G. 26. tétel alatt kiszabott 29 P 80 fillér illetékegyenérték törlését elrendeli. Egyebekben azonban a panasznak helyet nem ad. Indokok : 1. A Harangozói Alap terhére kiszabott illetékegyenérték törlését panaszos azon az alapon kéri, hogy igazolta azt, hogy az alap javadalmasának jövedelme alul van azon a határon, amely illeték- egyenérték-köteles. Ez a panasz alapos. Mert az 1820 : XXXIV. t.-c. 122. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében mentesek a javadalmak javadalmasai, ha az összes évi jövedelmük 2400 koronát meg nem halad. Ezt az értékhatárt később az 5004/1924. P. M. sz. rendelet 11. § (1) bekezdése 800 aranykoronában állapította meg. Ennélfogva azt most a 163.600/ 1926. P. M. sz. rendelet 73. §-a alapján 928 pengőben megállapítottnak kell tekinteni. Minthogy pedig az iratok közt levő 1934. január 23-án kelt községi bizonyítványból és a községi elöljáróságnak 1934. október 11-én kelt 3506/1934. sz. jelentéséből kitűnik, hogy a kőrösladányi róm. kát. harangozónak az összjövedelme évi 120 P házhaszonértékből, 19 hold 1233 D-öl szántó haszonélvezetéből és 80—100 pengőre tehető párbér és harangozásért járó díjból áll, aminek az összege nyilvánvalóan nem tesz ki 928 pengőt, azért az 1920: XXXIV. t.-c. 122. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján, ennek az alapnak a terhére kiszabott illetékegyenértéket töröltetni kellett. 2. Az iskolák terhére kivetett illetékegyenérték szempontjából azonban, a m. kir. köz- igazgatási bíróság 11.589/1932. sz. a. végzése után megállapítást nyert, hogy az alapul vett ingatlanok telekkönyvileg nem az iskolák, hanem a róm. kát. egyház tulajdonai. Panaszos maga is kijelenti, hogy alapítólevél nincs annak igazolására, hogy azok alapítványt képeznek. Az 1860. május 21-én kelt s másolatban becsatolt püspöki leirat is csak arról szól, hogy az egynegyed telket br. Wenkheim József szóbelileg ajánlotta fel iskolafenntartási célokra. A telekkönyvek A. lapján levő az a megjelölés pedig, hogy iskolai vagy templomi vagy harangozói javadalom, csak a B. lap szerint az egyház tulajdonát képező ingatlanoknak rendeltetési célok szerinti megjelölését képezi. Ezekből nem állapítható meg az alapítványi jelleg. Minthogy pedig az 1920: XXXIV. t.-c. 122. íj (2) bekezdése szerinti kedvezményes illetékkulcs csak akkor volna alkalmazható, ha az ingatlanok az iskola tulajdonát képeznék vagy oktatási célokra rendelt alapítványok volnának, azért ezek hiányában a panaszbeli kérelem teljesítésére törvényes alap nincs. A bíróság ennek a határozatnak két példányát a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságnak foganatosítás végett, azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt a panaszosnak kézbe- síttesse. Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1935. évi október hó 30. napján tartott üléséből. Széli József másodelnök. Dr Bodó Farkas előadó.“ Esztergom, 1936. november 7. Felhívom T. Papjaim figyelmét az 1933 évi Cire. I. számában közölt vonatkozó utasításom 17. pontjára, mely szerint az egyház- községi költségvetések minden év novembei végéig a kerületi esperes útján felterjesztendő! a íőegyházmegyei hatósághoz. Ahol az egyház- községi költségvetésben iskolai tételek szerepelnek, ott a tanfelügyelő esperes illetékes Bár ezen rendelkezés szerint jelenleg már í költségvetés egyházközségi letárgyalásának i: meg kellett történnie, mivel a tapasztalat szerint mindig vannak késedelmeskedők, azér sürgetem a költségvetések beküldését. Újrf figyelmeztetem Tisztelendő Papjaimat, hog\ a költségvetés elkészítésénél fent hivatkozót utasítás részletes pontjait pontosan megtartsák Esztergom, 1936. november 7. . 3811. sz.- Költségveté- . sek felter- . jesztése. 1 ä t 1 t Gyakran fordulnak ide lelkipásztorok és templomok igazgatói azon kéréssel, hogy híveik részéről adományozott szobrot vagy képet megáldhassanak. A jövőben ilyen kérelmek előterjesztésénél küldjék be a templomnak és a felállítandó szobornak vagy képnek fényképét, jelezve a helyet is, ahol a szobor vagy kép elhelyezést nyer. Ezzel a lehetőségig elejét akarom venni, nehogy silány gyári 3812. sz. Új szobroknak, képeknek templomban elhelyezése.
