Circulares litterae dioecesanae anno 1935. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IX.
41 kezőnek tudósítása végett bejelenti az illetékes főhatóságnál. 5. §. A vizsgálat áll : a) egy elméleti szigorlatból, b) egy írásbeli dolgozatból és c) egy szóbeli gyakorlati föllépésből. Mindhárom rész magyar nyelven végzendő. 6. §. Az elméleti szigorlat tárgyait képezik : aj az általános (hitvédelem) és részletes dogmatika, bj az erkölcstan, c) az egyháztörténelem, különös tekintettel Magyarország egyháztörténelmére, d) a szertartástan és e) a neveléstan és neveléstörténelem, hitelemzés- tan. Az a), bj, c) és dj alatti tárgyaknak a középiskolákban előadni szokott tételei a Iheo- lógiai oktatás terjedelmében, az ej alatti pedig a középiskolai tanárok képesítéséhez szükséges fokban kívántatik ineff. Az elméleti szigorlat aj, b), ej és dj tárgyai alól fölmentetnek hittudorokon kívül azok, akik e tárgyhói szigorlati bizonyítványt mutatnak fel, az aj, bj tárgyak alól pedig azok, kik a zsinati vizsgálatot jeles sikerrel letették. 7. <4 Az írásbeli dolgozat áll egy, az elnök által kijelölt tárgy fölött rögtönzendő valláserkölcsi oktatásból (exhortatio), melyhez segédeszközül csak a Szentírás és ennek con- cordantiája használható. Ezen dolgozat, melynek készítésénél egy bizottsági tagnak állandóan jelen kell lennie, legföllebb két óra alatt készítendő el és a jelenlevő bizottsági tagnak az elnökhöz juttatás végett kézbesítendő. 8. §. A szóbeli gyakorlati föllépés abból áll, hogy a jelölt az előírt tankönyv alapján egy önmaga által szabadon választott tárgy fölött az összes vizsgálók jelenlétében legalább egy óranegyedig tartó iskolai előadást tart. 9. §. A végbement vizsgálatról egy, valamennyi vizsgáló által aláírandó bizonyítvány állíttatik ki, melyben az eredmény, úgy az öt elméleti tárgyból, mint az Írásbeli és szóbeli gyakorlatokból „jeles“, „jó“, „elégséges“ kitételekkel részletesen megjelölendő. Az elméleti tárgyból minden vizsgáló meggyőződése szerint adja az osztályzatot, az Írásbeli és szóbeli gyakorlatokból pedig közös megállapodás, esetleg szavazás útján döntetik el az osztályzat. Aki mindenből jeles, vagy legföllebb egy jó osztályzatot nyert, az jelesen, aki több jót, vagy legföllebb egy elégségest kapott, az jól, aki pedig több elégségessel bír, az egyszerűen képesítettnek tekintetik. Aki ellenben egy, vagy több elégtelent kapott, az megbukott. A vizsgáló bizottság a vizsgálatok jegyzőkönyvét is fölterjeszti az egyházmegye, illetve a szerzet főhatóságához. A vizsgálati bizonyítvány alapján az egyházmegyei, illetve szerzeli főhatóság kiállítja a képesítő okmányt, mely egyszersminden- korra szól, de csupán az illető egyházmegye területén lévő, illetve szerzet vezetése alatt álló középiskolák hittanárságára képesít. Azonban a főhatóságok máshol képesített egyént újabb vizsgálat nélkül is képesítettnek nyilváníthatnak a joghatóságuk körében lévő középiskolákban való hitoktatásra, valamint másrészről az egyházmegyei főhatóságok a megyéjükben levő bármily középiskolában hitoktatásra alkalmazandó egyént, bárhol lett legyen is az képesítve, ha szükségesnek látják, előleges képesítési vizsgálat alá vehetik. A hittanár-képesítő vizsga letételére kötelesek azok is, akik képezdékben, felső kereskedelmi és felső ipariskolákban kívánnak alkalmaztatást. Esztergom, 1935. október 28. A püspöki kar őszi értekezletén megfontolás tárgyát képezte az a körülmény, hogy az utóbbi években a zászlószentelések száma túlságosan elszaporodott. Sokszor olyan egyesületek kérték zászlójuknak liturgikus megszentelését, melyek semminemű egyházi célkitűzéssel nem bírnak s következőleg egyházi jóváhagyást nem is nyerhettek. Az ilyen zászlóknak kezelése nélkülözte az Egyház által mindig hangoztatott szempontokat. Hogy a további abusus ezen a téren megszüntethető legyen, a püspöki kar fenti értekezletében úgy határozott, hogy a jövőben csak templomi, katolikus egyesületi és iskolai zászlók áldhatok meg az Egyház állal használt szertartás keretében. Ezen rendelkezésnek betartása mellett a zászlószentelések gyakorlata követni fogja a szent Ofliciumnak 1887. évi szeptember hó 3-án kiadott és a Körlevelekben (1923. évf. 14. 1.) leközölt rendeletében leszögezett elveket. Esztergom, 1935. október 28. Ľ tárgyban a múlt évi VI. sz. körlevelem 41. oldalán közölt 639. i. sz. felhívást megújítom azzal a változtatással, hogy a kérvé-1 nyék az előírt mellékletekkel a kér. tanfelügyelő esperesek útján 1935. évi november 15-ig küldendők a főtanfelügyelői hivatalba. Esztergom, 1935. október 15. l)r. Endes Miklós m. kir. közigazgatási bírósági ítélőbíró „Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története“ címmel adott ki tanulságos és nagy tárgyilagossággal megírt történelmi munkát. Ezen 553 oldalas müvet papjainknak 10 P-ős áron adja 3386. sz. Gyakori zászlószentelések csökkentése. 908. i. sz. Segélyek a Kai. Tanítói Internátusi Alapból. 3468. sz. Könyvismertetések.
