Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
VI.
35 333. i. sz. Kertváltság megszüntetése. alatt kelt átiratában arról értesít, hogy a jótékonycélú vásárokat, minthogy azok engedélyezésének semmiféle törvényes alapja nincs, módjában volna betiltatni. Felmerült azonban több oldalról az a kívánság, hogy a jelenlegi gazdasági válság idején fokozottabb mértékben igénybe vett s rossz anyagi helyzetben lévő jótékonycélú egyesületekre, valamint az egyházakra való tekintettel a jótékonycélú vásárok betiltásának végső eszközéhez ne nyúljon. Ennek folytán a nevezett miniszter úr a jótékonycélú vásárok teljes betiltásától hajlandó eltekinteni, azonban ezeket a kereskedelem és ipar mai válságos helyzetében feltétlenül szőkébb keretek közé kell szorítani és különösen elejét kell venni annak, hogy ezeknek a jótékonycélú vásároknak rendezői a reklámnak a rendes üzleti életben meg nem engedett eszközeivel és széleskörű társadalmi propagandával éljenek, s ezek útján különösen a kereskedelemre nézve fontos ünnepek előtti időkben a vásárlók nagy tömegeit vonják el a kereskedelemtől és ipartól. A kereskedelemügyi miniszter fenti megkeresése alapján van szerencsém tisztelettel felkérni Főmagasságodat, méltóztassék a joghatósága alá tartozó plébániákat, egyházközségeket, egyesületeket s egyéb intézményeket utasítani arra, hogy a jövőben jótékonycélú vásárokat csak a legszűkebb keretek között rendezzenek. Azok sikerének előmozdítása érdekében minden nyilvános propagandától és reklámtól tartózkodjanak, a vásárokra csak a tagjaik által készített vagy felajánlott tárgyakat árusítsák és egyszersmind arról is gondoskodjanak, hogy vásáraikon csak tagjaik és az azok által meghívott vendégek vegyenek részt. Amennyiben ily irányú figyelmeztetéssel a jótékonycélú vásárokat nem sikerülne megfelelő keretek közé szorítani, a kereskedelemügyi miniszter úr kénytelen volna a kereskedelem és ipar érdekében az ilyen vásárok tartását teljesen betiltani. Fogadja Főmagasságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1932. július hó 4-én. Dr. Karafiáth Jenő s. k. Esztergom, 1932. július 12. Tudomás, miheztartás, illetve alkalmazkodás végett közlöm a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak 79.186/1932. Vili. c. szám alatt az egri érsek úrhoz intézett átiratát : Folyó évi 901. számú nagybecsű előterjesztésére van szerencsém tisztelettel értesíteni Méltóságodat, hogy kénytelen vagyok tudomásul venni a községek költségvetését felülvizsgáló miniszterközi bizottságnak azt az eljárását, amely szerint törölte az iskolai költségvetésekből a természetbeni lakással bíró, de legalább negyedholdnyi kerttel el nem látott községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók javára előirányzott évi 20 aranykorona kertváltságot. Az elemi iskolai tanítóság javára ugyanis még az 1868:38. t.-c. 142. §-a tisztes lakást és legalább egynegyed holdnyi kertet állapított meg éspedig a kertilletményt nem csupán a haszonélvezet értékének biztosítása, nem is pusztán a szépítészeti szempont kedvéért, hanem elsősorban nevelőcélzattal. A népoktatás alapvető törvényének azt a rendelkezését a későbbi tanítói illetménytörvények — az állami tanítókra nézve az 1913 :XV. t.-c. 19. §-a, a nem államiakra nézve az 1913: XVI. t.-c. 17. §-a is átvették, de már azzal a kiegészítéssel, hogy kert híján évi 20 K kertváltság jár a tanítónak. Ezt a kiegészítő rendelkezést már nem lehet a nevelőcélzattal megokolni, ezt már az anyagi ellátás célzata diktálta, így tehát e kérdés mostani állásának elbírálásánál is tisztán az anyagi illetményszempontok irányadók. Ezek pedig határozottan a kertváltság további fenntartása ellen szólnak. Ellene szól az a körülmény, hogy a közalkalmazottak lakásilletményét szabályozó 1924. évi 5600/M. E. számú kormányrendelet, amely az államháztartás egyensúlyának helyre- állításáról szóló 1924: IV. t.-c. 2. 5j-a alapján, tehát a fennálló és idevonatkozó törvények rendelkezéseitől függetlenül adatott ki, egyáltalában nem rendelkezik kertilletményről, még kevésbbé kertváltságról. De ellene szól kivált az, hogy az 1922. évi 700/eln. számú V. K. M. rendelet a nem állami tanítóság részére az állami tanítókéval egyező illetményeket biztosít, márpedig az állami tanítók sem kapnak kertváltságot 1923. évi július hó 1.-től kezdve, mert az 1923. évi 6000/M. E. számú kormányrendelet az állami tanítóknak járó különféle pótlékok felsorolásánál kertváltságról meg nem emlékezett. így tehát kénytelen vagyok a nem állami elemi iskolai tanítóságnak a kertváltságra irányult különleges jogosultságát megszüntetni. Budapest, 1932. évi április hó 16.-án. Dr. Karafiátli Jenő s. k. Esztergom, 1932. május 19. Örömmel közlöm, hogy a július 1-én tartott felvételen a következőkkel növekedett növendékpapjaink száma: Theologián : Adám György, Balogh András, Berta László, Bittenbinder Miklós, Bodor Pál, Czethofer Sándor, Czumpf Ferenc, Eglis 6' 450. sz. Felvétet a Szemináriumba.