Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VI.

35 333. i. sz. Kertváltság megszünte­tése. alatt kelt átiratában arról értesít, hogy a jótékonycélú vásárokat, minthogy azok enge­délyezésének semmiféle törvényes alapja nincs, módjában volna betiltatni. Felmerült azonban több oldalról az a kívánság, hogy a jelenlegi gazdasági válság idején fokozottabb mértékben igénybe vett s rossz anyagi helyzetben lévő jótékonycélú egyesületekre, valamint az egyházakra való tekintettel a jótékonycélú vásárok betiltásának végső eszközéhez ne nyúljon. Ennek folytán a nevezett miniszter úr a jótékonycélú vásá­rok teljes betiltásától hajlandó eltekinteni, azonban ezeket a kereskedelem és ipar mai válságos helyzetében feltétlenül szőkébb kere­tek közé kell szorítani és különösen elejét kell venni annak, hogy ezeknek a jótékony­célú vásároknak rendezői a reklámnak a ren­des üzleti életben meg nem engedett eszközei­vel és széleskörű társadalmi propagandával éljenek, s ezek útján különösen a kereskede­lemre nézve fontos ünnepek előtti időkben a vásárlók nagy tömegeit vonják el a keres­kedelemtől és ipartól. A kereskedelemügyi miniszter fenti meg­keresése alapján van szerencsém tisztelettel felkérni Főmagasságodat, méltóztassék a jog­hatósága alá tartozó plébániákat, egyházköz­ségeket, egyesületeket s egyéb intézményeket utasítani arra, hogy a jövőben jótékonycélú vásárokat csak a legszűkebb keretek között rendezzenek. Azok sikerének előmozdítása érdekében minden nyilvános propagandától és reklámtól tartózkodjanak, a vásárokra csak a tagjaik által készített vagy felajánlott tár­gyakat árusítsák és egyszersmind arról is gondoskodjanak, hogy vásáraikon csak tag­jaik és az azok által meghívott vendégek vegyenek részt. Amennyiben ily irányú figyel­meztetéssel a jótékonycélú vásárokat nem sikerülne megfelelő keretek közé szorítani, a kereskedelemügyi miniszter úr kénytelen volna a kereskedelem és ipar érdekében az ilyen vásárok tartását teljesen betiltani. Fogadja Főmagasságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1932. július hó 4-én. Dr. Karafiáth Jenő s. k. Esztergom, 1932. július 12. Tudomás, miheztartás, illetve alkalmaz­kodás végett közlöm a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak 79.186/1932. Vili. c. szám alatt az egri érsek úrhoz intézett át­iratát : Folyó évi 901. számú nagybecsű előter­jesztésére van szerencsém tisztelettel értesí­teni Méltóságodat, hogy kénytelen vagyok tu­domásul venni a községek költségvetését felül­vizsgáló miniszterközi bizottságnak azt az el­járását, amely szerint törölte az iskolai költ­ségvetésekből a természetbeni lakással bíró, de legalább negyedholdnyi kerttel el nem lá­tott községi és hitfelekezeti elemi iskolai ta­nítók javára előirányzott évi 20 aranykorona kertváltságot. Az elemi iskolai tanítóság javára ugyanis még az 1868:38. t.-c. 142. §-a tisztes lakást és legalább egynegyed holdnyi kertet állapított meg éspedig a kertilletményt nem csupán a haszonélvezet értékének biztosítása, nem is pusztán a szépítészeti szempont ked­véért, hanem elsősorban nevelőcélzattal. A népoktatás alapvető törvényének azt a ren­delkezését a későbbi tanítói illetménytörvé­nyek — az állami tanítókra nézve az 1913 :XV. t.-c. 19. §-a, a nem államiakra nézve az 1913: XVI. t.-c. 17. §-a is átvették, de már azzal a kiegészítéssel, hogy kert híján évi 20 K kert­váltság jár a tanítónak. Ezt a kiegészítő ren­delkezést már nem lehet a nevelőcélzattal megokolni, ezt már az anyagi ellátás célzata diktálta, így tehát e kérdés mostani állásának elbírálásánál is tisztán az anyagi illetmény­szempontok irányadók. Ezek pedig határo­zottan a kertváltság további fenntartása ellen szólnak. Ellene szól az a körülmény, hogy a közalkalmazottak lakásilletményét szabályozó 1924. évi 5600/M. E. számú kormányrendelet, amely az államháztartás egyensúlyának helyre- állításáról szóló 1924: IV. t.-c. 2. 5j-a alapján, tehát a fennálló és idevonatkozó törvények rendelkezéseitől függetlenül adatott ki, egy­általában nem rendelkezik kertilletményről, még kevésbbé kertváltságról. De ellene szól kivált az, hogy az 1922. évi 700/eln. számú V. K. M. rendelet a nem állami tanítóság ré­szére az állami tanítókéval egyező illetménye­ket biztosít, márpedig az állami tanítók sem kapnak kertváltságot 1923. évi július hó 1.-től kezdve, mert az 1923. évi 6000/M. E. számú kormányrendelet az állami tanítóknak járó különféle pótlékok felsorolásánál kertváltság­ról meg nem emlékezett. így tehát kénytelen vagyok a nem állami elemi iskolai tanítóság­nak a kertváltságra irányult különleges jogo­sultságát megszüntetni. Budapest, 1932. évi április hó 16.-án. Dr. Karafiátli Jenő s. k. Esztergom, 1932. május 19. Örömmel közlöm, hogy a július 1-én tartott felvételen a következőkkel növekedett növendékpapjaink száma: Theologián : Adám György, Balogh And­rás, Berta László, Bittenbinder Miklós, Bodor Pál, Czethofer Sándor, Czumpf Ferenc, Eglis 6' 450. sz. Felvétet a Szeminári­umba.

Next

/
Thumbnails
Contents