Circulares litterae dioecesanae anno 1931. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
XIII.
48 2060. sz. A szerzetesek és szer zetesnők gyűjtése. Eas proinde solummodo iustas et congruenter graves habeant causas Exmi Praesules in memoratis dispensationibus efflagitandis, quae ob canonicas praescriptiones, aut ob diuturnum usum iugiter a S. Sede servatum, uti legitimae aestimantur, prout sunt v. g. remotio notabilis scandali, compositio gravium quaestionum in successione bonorum, aut resolutio implexarum vel valde miserarum conditionum familiarum. Ideoque ad rem haud sufficere censeant suetas, quae pro ceteris impedimentis etiam maioris gradus adducuntur, causas: nempe angustiam loci, aetatem mulieris superadultam, carendam dotis et similia, excepto casu quo eaedem, non singillatim sed cumulative sumptae, tam grave pondus efforment, ut dispensationem suadeant, iuxta regulam iuris „singula quae non prosunt, simul collecta iuvant“. In posterum itaque Exmi ac Revmi dioecesium Pastores atque Rectores eos tantummodo excipiant et commendent supplices libellos pro dispensationibus super memorato impedimento impetrandis, qui causis vere canonicis, sensu iam explicato, roborentur, eos- demque ipsi Exmi Episcopi ne graventur litteris ad rem suis manibus confectis commendare, quoties id sine gravi incommodo fieri contingat; quibus pro suis quisque subditis referre debet, una cum ipsorum aetate, canonicas causas in unoquoque casu concurrentes, ceteraque adiuncta, queis spectatis gratiam dispensationis opportunam in casu fore censeat, id autem probe animadvertant Exmi Episcopi, huiusmodi preces semper esse saltem sua manu subscribendas speciali modo commendandas, quotiescumque nempe litteras commendatitias suis manibus exarare non valeant. Romae, ex aedibus eiusdem Sacrae Congregationis de Disciplina Sacramentorum, die 1. Augusti 1931.-j- M. CARD. LEGA, Episc. Tusculanus, Praefectus. L. -j- S. D. Jorio, Secretarius. Strigonii, dic 20. Novembris 1931. A folyó évi október hó 14-én megtartott püspökkari konferencia határozatának megfelelően figyelmeztetem Tdő Papjaimat, hogy a szerzetesek és szerzetesnők alamizsna-gyűjtései tekintetében szorosan betartandók az egyházjogi törvénykönyv ide szóló 621—624. canonjai. Ezek értelmében az alapitásszerűen és kifejezetten kolduló szerzetek azon egyházmegyében, amelynek területén rendházuk van, saját rendi elöljáróságuk engedélyével gyűjthetnek; ahhoz, hogy más egyházmegye területén gyűjthessenek, az illető egyházmegye Ordinariusának írásos engedélye szükséges. Az összes más iuris pontificii Congregatiók szerzeteseinek és szerzetesnőinek gyűjtéséhez az Apostoli Szentszéktől nyert különleges privilegium és a helyi Ordinarius írásos engedélye szükséges, ha csak a pápai privilegium máskép nem rendelkezik. A iuris dioecesani Congregatiók szerzeteseinek és szerzetesnőinek a gyűjtéséhez úgy azon Ordinariusnak, akinek területén rendházuk fekszik, mint azon egyházmegye főpásztorának írásos engedélye szükséges, akinek területén a gyűjtést eszközölni akarják. A lelkipásztorok tehát a gyűjtés céljából jelentkező szerzetesektől és szerzetesnőktől kívánják elő az egyházhatósági engedélyt és csak az esetben engedjék meg híveik között a gyűjtést, ha szabályszerű egyházhatósági engedéllyel el vannak látva. E ponton csak a már érintett egy kivétel van, t. i. a kifejezetten kolduló szerzetek rendházuk egyházmegyéjében történő gyűjtése, amely az illető rend elöljárójának engedélye alapján megengedett. Esztergom, 1931. november 20-án. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak megkeresését teljes egészében avval közlöm, hogy Tdő Papjaim és az érdekeltek szigorúan tartsák magukat a bentfogláltakhoz, mert az egyházi hatóság megkerülésével a minisztériumokhoz terjesztett kérelmeknek kedvező elintézése a jövőben nem remélhető: „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. — 110—05/169—931. szám. Főmagasságú Dr. Serédi Jusztinián úrnak, bíbornok, hercegprímás, esztergomi érsek Esztergom. Főmagasságú Bíbornok, Hercegprímás, Érsek Úr! A lelkészek, szerzetesek, szerzetesnők lakhatása, munkavállalása, állampolgársága, egyházi jellegű egyesületek, társulatok, olvasókörök alapszabályainak jóváhagyása, egyházi célokra szolgáló országos gyűjtések engedélyezése stb., sth. ügyeiben a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett kérvények majdnem kivétel nélkül az egyházi hatóságok mellőzésével terjesztetnek fel. Minthogy a belügyminiszter úr ilyen ügyekben természetszerűen az én véleményemet kéri ki, én pedig az egyházi .hatóságok meghallgatása nélkül ilyen ügyekben nem szoktam nyilatkozni, az összes ügyiratok rend3287. sz. Minisztériumokba csak az egyházi hatóság útján terjeszthetők fel iratok.