Circulares litterae dioecesanae anno 1931. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IV.
16 illetve azok váltságösszegét a vállalkozóknak megfizetni. Némely helyen a canonica visitatio, vagy régi jogszokás alapján a község viseli ezeket a terheket. Utóbbi időben szokottá vált, hogy az egyházközségek a hívek szegénységére és a jelen nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással azt kérvényezik, hogy ezt a váltság- összeget, mely az építkezés költségeinek mintegy 15 °/o-át képezi, a m. kath. vallásalap előlegezze, amit a hívek, vagy a politikai község több évi részletben fizetnének vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a visszafizetésnél nagyon nagy nehézségek merülnek fel. Az egyházközségek a fizetési határidőket nem tartják he, mindig újabb és újabb halasztást kérnek, sőt előfordult olyan eset is, hogy a fizetés teljesítését, hivatkozva a nehéz gazdasági viszonyokra, megtagadták, A politikai községek pedig azzal a kifogással éltek, hogy erre vonatkozó határozatukat a vármegyei törvényhatóság nem hagyta jóvá. S ha a m. kath. vallásalap több évi késedelem után végre meg is kapta az előlegezett összeget, jelentéken)ľ kamatveszteséget szenvedett. A vallásalapnak nagyon jelentékeny követelése van ilyen címen az egyes egyházközségeknél. Ép ezért, hogy a m. kath. vallásalap érdekeit megóvjam s kegyúri kötelezettségeinek teljesítésére eddig is oly nagylelkűen megnyilatkozott készségét és képességét megőrizzem, elhatároztam, hogy új építkezéseknél, valamint a helyreállítások azon eseteiben, amikor a hívek a közmunkát nem természetben szolgáltatják, hanem annak pénzbeli megváltását határozzák el, a munka kivitele iránt csak akkor fogok intézkedni, ha az egyház- község a közmunka váltságösszegét nemcsak egyházközségi határozattal ígéri, hanem a m. kath. vallásalap pénztárába már be is fizette. Ha pedig a politikai község tartozik viselni e terhet, akkor jogerős községi képviselő- testületi határozat bemutatását kérem. Mielőtt tehát a kegyúri plébánosok ilyen kegyúri építkezést, vagy helyreállítást a kegyúrtól kérelmeznek, tartoznak biztosítani a hívek (illetve község) részéről szolgáltatandó kézi- és igásnapszámot, vagy annak váltságösszegét. Van szerencsém tisztelettel felkérni Emi- nenciádat, méltóztassék erről a főhatósága alatt álló s a m. kath. vallásalap kegyuraságának örvendő plébániákat miheztartás végett értesíteni. Fogadja Eminenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1931. cvi március hó 11-én. dr. gróf Klebeisberg Kuno s. k. Esztergom, 1931. március 21. A plébániai egyesületek nagyobb száma és azok intenzív élete szükségessé teszi, hogy a lelkipásztornak legyenek alkalmas segítői az egyesületek vezetésében. Az ifjúsági vallásos egyesületekben a legtermészetesebb és a leghivatottabb segítők a tanítók. A tanítók e közreműködését, melyre ők bizonyára a legnagyobb készséggel vállalkoznak, ajánlatos a tanítók megválasztásakor a díjlevélben is biztosítani. A f. évi március hó 18,-iki püspöki konferencia ennek alkalmas szövegéül a következőt állapította meg: „Kötelessége az Egyházmegyei Hatóság által ajánlott ifjúsági (vallásos, hitbuzgalmi) egyesületekben a plébános felhívására a plébánosnak és hitoktatónak segítségére lenni.“ Ezt miheztartás céljából közlöm. Esztergom, 1931. április 10. Az elmúlt év dec. 20-ik napján volt 25 éve annak, hogy boldog emlékű X. Pius pápa a gyakori szentáldozás decretumát kiadta. Azóta megelégedéssel és örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Oltáriszentség a hívek egy jó részénél nemcsak tisztelet tárgya, hanem napi eledel. Az eredmények láttára azonban nem szabad lanyhulnunk, hanem a gyakori szentáldozás szép szokásának fenntartásán és terjesztésén, az Oltáriszentség tiszteletének fokozásán kell dolgoznunk. Különösen a gyermeki lélek tisztaságának és ártatlanságának megőrzésére és megerősítésére használjuk fel a gyakori szentáldozást. Ez az Egyház óhaja, melyet a S. Congr. de Sacramentis „Quam singulari“ kezdetű decretumában (1910. aug. 8) kifejezett a következő szavakkal: „Puerorum curam habentibus omni studio curandum est, ut post primam Communionem iidem pueri ad sacram mensam saepius accedant, et si fieri potest, etiam quotidie, prout Christus Jesus et mater Ecclesia desiderant, utque id agant ea animi devotione quam talis fert aetas.“ Az Oltáriszentség tiszteletének és a gyakori szentáldozásnak egyik legfőbb terjesztő szerve az „Oltáregylet“ és az „Eucharisztikus Gyermekszövétség.“ Az utóbbi a gyakori szentáldozás és a szentségi mádás ápolásával és az engesztelő szellemű lelki élet kialakításával a gyermekekben előkészíti és neveli a jövő eucharisztikus nemzedéket és tagokat készít elő az Oltáregyletnek, mely a vallásos élet központjává az Oltáriszentséget teszi, és így a Christocentrikus lelki életet ápolja. Emellett nagy érdemei vannak ez egyesületnek a szegény templomok segélyezése körül is, mint az az 1930. évi jelentéséből is kitűnik. Ez évben az egyesület tagjainak száma Budapesten 719-el, vidéken 2456-al szaporodott, 922. sz. Tanítók közreműködése az ifj. egyletek vezetésében. 306. sz. Az Oltáregylet és Eucharisztikus Gyermekszövetség ajánlása.
