Circulares litterae dioecesanae anno 1931. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
XI. Pius pápa apostoli körlevele
21 Fényes példa. Atyai szózat. emberiség üdvére szolgál. Ha az államhatalom az Anyaszentegyházzal barátságosan együttműködik, ennek mindkét hatalom okvetlenül igen nagy hasznát látja, mert az államnak megnövekedik a tekintélye és a vallás kalauzolása mellett igazságos lesz az uralma, viszont az egyház segítséget és védelmet nyer, ami végeredményben a hívek lelki közjavát előmozdítja».1 Űj és fényes példát mutathatunk az Apostoli Szentszék és az olasz királyság közt szerencsésen létrejött egyezményben, amely a természetes rend és Krisztus törvénye szerint a házassági kérdést is békésen és barátságosan rendezi, amint az olasz nemzet dicsőséges múltjához és régi szent hagyományaihoz illik. A lateráni szerződésben ezt a szakaszt találjuk : «Az olasz állam a házasságnak, mint a család alapjának, azt a méltóságát akarja visszaadni, amely az olasz nemzet hagyományainak megfelel s azért a kánonjog által szabályozott házassági szentségnek a polgári jogkövetkezményeket biztosítja».2 Ezt az alapvető szakaszt azután további rendelkezések követik. Ez az egyezmény például és bizonyságul szolgál, hogy a mi korunkban is (amelyben az államhatalomnak az egyháztól teljes elszakítását, sőt minden vallástól elválását oly gyakran hangoztatják) megegyezhetik és szövetkezhetik az egyik legfőbb hatalom a másikkal jogainak és fenségének minden sérelme nélkül, kölcsönös megállapodással és baráti szerződéssel az egyháznak és az államnak a javára. Sőt a házasság ügyében is közösen gondoskodhatnak, hogy a keresztény házasságokat fenyegető veszedelmek elháríthatok és azok összeomlása megakadályozható legyen. Tisztelendő Testvérek, amiket itt veletek együtt aggódó lelkipásztori gonddal megtárgyaltunk, azokat a keresztény okosság szabálya szerint hirdessétek és magyarázzátok meg Krisztus nagy családja minden kedves tagjának s ki-ki a saját hívei1 Litt. Encycl. Arcanum. 10. Febr. 1880. 2 Concod. Art. 34. Acte Ap. Sedis 1929. pag. 290. nek, hogy a józan tant a házasságról valamennyien jól megismerjék és a hamis tanítások mesterei részéről leselkedő veszedelmeket elkerüljék s megtagadva az istentelenséget és a világi vágyakat, józanul, igazán és jámborul éljenek e világon, várva a boldog reménységet és a nagy Isten és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének eljövetelét».1 Adja meg a mindenható Atyaisten, «akitől minden nemzetség nevét nyerte a mennyben és a földön»,2 aki a gyöngéket megerősíti, a kishitűeket és félénkeket fölbátorítja ; adja meg a megváltó Űr Krisztus — a tiszteletreméltó szentségek alapítója és tökéletesítője3 — aki a házasságot az egyházzal való saját rejtelmes viszonyának titokzatos képévé szánta és tette ; adja meg a Szentlélek, a szeretet Istene, a szívek világossága és az értelem erőssége, hogy amiket Mi itt a házasság szentségéről, Istennek rávonatkozó csodálatos törvényéről és akaratáról, a tévedésekről és veszedelmekről, a gyógyítás eszközeiről előadtunk, mindenki megértse, készséges akarattal elfogadja, Isten kegyelmének segítségével megvalósítsa s így a keresztény házasságokban újra fölvirágozzék és viruljon az Istennek szentelt termékenység, a tiszta hűség, az oldhatatlan szilárdság, a szentség és kegyelmeinek teljessége. Az Isten kegyelmi trónusa előtt alázatosan leborulva buzgón imádkozunk, hogy a kegyelmek szerzője, «akitől minden akarás és véghezvitel származik»,4 végtelen jóságának mértéke szerint adja meg és teljesítse mindezeket. S ugyanannak a mindenható Űristennek bőséges kegyelme zálogául nektek — Tisztelendő Testvérek — papságtoknak és az állandóan éber gondjaitokra bízott híveknek szeretettel adjuk apostoli áldásunkat. Kelt Rómában, Szent Péternél, 1930 december 31-én, pápaságunk kilencedik évében. XI. Pius pápa. 1 Tit. 2, 12—13. 2 Ef. 3, 15. 3 Gone. Trid. sess. 24. 4 Fii. 2, 13. Nihil obstat. Dr. Joannes Drahos m. p„ censor. — Nr. 243. Imprimatur. Strigonii 23. Januarii 1931. Dr. Julius Machovich m. p vicarius generalis.
