Circulares litterae dioecesanae anno 1930. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IV.
41 921. sz. Felvétel a szemináriumba. 1021. sz. Vallásalapot érdeklő kérvények benyújtása. 164. sz. A faültetvények védelme Az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvételi vizsgálata folyó évi július hó 1-én fog az esztergomi papnevelő- intézetben megtartatni. A pályázó ifjak június hó 31-én délután, vagy legkésőbb július hó 1-én reggel 8 órakor tartoznak az esztergomi papnevelő-intézetben beiratkozás és orvosi megvizsgálás végett megjelenni és a következő okmányokat magukkal hozni: 1. a múlt iskolai évről szóló bizonyítványukat, 2. keresztlevelüket, 3. bérmalevelü- ket, 4. a szülők házasságlevelét, 5. az illetékes plébánosok és hittanárok ajánló leveleit. Felvételre csak oly törvényes származású, éptestű és egészséges ifjak számíthatnak, kik a gimnázium IV-ik, vagy felsőbb osztályait jó sikerrel elvégezlék és kiket erkölcsi viseletűk ajánl. Polgári iskolák, vagy olyan tanintézetek növendékei, amelyekben a latin nyelv nem kötelező tárgy, nem nyernek felvételt. A felvételi vizsgálat tartama alatt a szegényebb sorsú tanulók ingyenes szállást és ellátást kapnak a papnevelő-intézetben, ha ezért néhány nappal a konkurzus előtt az intézet kormányzóságához folyamodnak. Esztergom, 1930. március 16. A vallásalapból segélyt kérő folyamodások elintézése a múltban sokszor fölösleges késedelmet szenvedett abból a tényből kifolyólag, hogy a kérvények egy részét nálam, másikat a kultuszminisztériumban nyújtották be. Hogy ebben a kérdésben a jövőben ne hiányozzék az elintézés érdekét szolgáló egyöntetűség, az érdekeltek tudomására hozom, hogy ezentúl a vallásalapból segélyt kérő folyamodásokat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kell továbbra is címezni, azonban az egyházi hatóságnál kell benyújtani, mely a kérvények véleményezése és továbbítása iránt intézkedik. Esztergom, 1930. március 28. Újabb időkben is igen sűrűn fordult elő, hogy az iskolás gyermekek a nagy értéket képviselő facsemetéket megrongálták vagy egészen elpusztították s ezzel a közvagyonnak érzékeny károkat okoztak. Ez a jelenség annál elszomorítóbb, mert az iskoláknak a beszéd- és értelemgyakorlatok, olvasmánytárgyalás, természetrajz és gazdaságtan tanítása kapcsán bőséges alkalma van a fák nagy közgazdasági jelentőségét megismertetni s azok pusztításának lelkiismeretlen s megszégyenítő voltát kellően kidomborítani. Ugyanezen cél sikerrel szolgálható a Madarak és Fák Napjának ünnepén is. A sűrűn tapasztalható és nagy károkat okozó rongálásokból következik, hogy az iskolák ez irányú munkássága nem teljesen kifogástalan. A bajon segítendő, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg felhívom a főhatóságom alá tartozó elemi iskolák, nemkülönben a továbbképző népiskolák tanítóit és a polgári iskolák tanárait, hívják fel minden lehető alkalommal a tanulók figyelmét a fák nagy közgazdasági jelentőségére és igyekezzenek reájuk a szükséghez képest még a megengedett iskolai büntetések alkalmazásával is úgy hatni, hogy ezek a gyermekes pajzánságból elkövetett csínyek végleg megszűnjenek. Esztergom, 1930. március 12. A r. kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete a Szent Imre jubileumi évvel kapcsolatban f. év június 23—26. között országos hitoktatási kongresszust tart Budapesten, melyen minden iskolatípus vallásoktatását megtárgyalni és az iskolai vallásoktatást az ifjúsági lelkipászlorkodás szolgálatába állítani szándékozik. Ugyancsak f. évi augusztus 18-án az Unio Cleri pro missionibus országos és nemzetközi gyűlését fogja tartani. Midőn e két kongresszust igen melegen Tdő Papjaim figyelmébe ajánlom, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy mind a két tanácskozáson egyházmegyém papsága nagy számban fog résztvenni. Esztergom, 1930. március 15. 634. sz. Bpesti hitoktatási kongresszus és az Unió Cleri pro Missionibus gyűlése. L l l Ismételten előfordult, hogy magukat kalholikusoknak, sőt papoknak állító keletiek különböző jó célokra pénzt vagy misestipendiumokat gyűjtöttek s a hívek jóhiszeműségével visszaélve a gyűjtött összegeket saját ' céljaikra fordították. Bár a Codex 622. kánonjának 4. jij-a is világosan úgy rendelkezik, hogy az Ordinariusok ne adjanak keletieknek engedélyt pénzgyűjtésre a Congregatio Orientalis előzetes utasítása nélkül, a nevezeti kongregáció folyó évi január hó 7-én kiadott rendeletével (AAS. 1930. évf. 109. 1.) újólag, szigorú előírásokat adott a fentemlített visszaélések megszüntetése céljából. Ezen újabb rendelkezés szerint minden keleti szertartásit egyházi személynek, bármilyen méltóságban legyen is, ha saját területén kívül gyűjteni akar, előzetes engedélyre van szüksége a Congregatio Orientalis részéről. A kongregáció ilyen engedélyeket csak meghatározott helyekre nézve fog kiadni, nem pedig általános jellegűeket, melyek bárhol feljogosítanának gyűjtésekre. A kongregáció az engedélyről értesí1059. sz. Keletiek pénzgyűjtéseinek ellenőrzése,
