Circulares literae dioecesanae anno 1927. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
XII.
56 folyó bevétel, a misealapítványokból a java- dalmas kezéhez folyó bevételek, az államtól, a községtől, az egyházmegyétől, vagy bármely közalapból illetmény- (kongrua-) kiegészítés, segély, havi drágasági segély, családi pótlék vagy más címen nyert bevétel, a helybeli templomvagyon (fabrica) bevételi többlete, amennyiben a fennálló szabályok szerint ez a többlet az egyházi javadal más javadalmazására szolgál. A szerzetesrend tagjainak a rendhez való viszonya nem minősíthető szolgálati viszonynak, következésképen a tagoknak a rendtől élvezett ellátása és esetleg pénzbeli jövedelme sem tekinthető kereseti adó alá eső szolgálati járandóságoknak. Ha azonban valamely szerzetes máshonnan is, mint például szerzetesplébános, a hívektől húz jövedelmet, akkor ez a jövedelem, amely nem a rendtől származik, mint szolgálati járandóság, kereseti adó alá esik. Szolgálati illetményt képez továbbá a szerzetesrendhez tartozó tanárnak az államtól, vagy a várostól élvezett illetménye vagy segélye. A hivatali kiadással egybekötött járandóságok közé tartozó úgynevezett reprezentációs költségek címén élvezett külön illetmény csak akkor nem tartozik kereseti adó alá, ha az alkalmazott beigazolja azt, hogy a reprezentációs díjazást hivatali állásával kapcsolatos kiadásokra fordította. A szolgálati illetmény fejében haszon- élvezett (és nem csupán használt) ingatlanokból, vagy más adótárgyakból származó jövedelem abban az esetben, ha az illető ingatlan (föld, ház) hozadéki adóját a haszonélvező ja- vadalmas köteles viselni és fizetni, az alkalmazottak kereseti adója alá nem vonható. Ehhez képest nem tekinthető kereseti adó alá eső szolgálati illetménynek például az egyházi javada Imasoknak (lelkészeknek, tanítóknak stb.) az a bevétele, amely az általuk haszon- élvezett olyan földbirtokból származik, vagy olyan természetbeni lakásul, avagy egyéb olyan célra használt épületből ered, amelynek hozadéki adója (föld-, házadó) őket terheli. A lelkész természetbeni lakásának haszonértéke a lelkész szempontjából a lakásnak házadómentessége ellenére sem vehető szolgálati illetménynek abban az esetben, ha a lelkész a lakás haszonélvezőjének tekintendő. Ha azonban az egyházközség valamely bérelt épületben ad a lelkésznek természetbeni lakást, akkor a lelkész ilyen lakásra nézve nem tekinthető haszonélvezőnek, következésképen a lakásért űzetett bérösszeg a lelkész lakbérilletményének veendő. A segédlelkésznek kiszolgáltatott pénzbeli járandóságok, valamint a természetbeni járandóságok pénzbeli értékét, mint hivatali kiadást alkotó terhet, a lelkész szolgálati járandóságából le lehet vonni, de kizárólag csak abban az esetben, ha a lelkésznek ebbeli minőségben nincsen föld-, vagy házhaszonélvezete, amelynek kereseti adó alá nem eső jövedelméből a segédlelkész alkalmazásának költségeit egészben, vagy részben fedezni tudná Az alkalmazottak kereseti adóját a város, vagy községnél kapható illetményjegyzék alapján kell befizetni, ahol a befizetés módját illetően minden egyes lelkész a szükséges nyomtatványokat díjmentesen megkapja. Esztergom, 1927. december 3. Miután a vegyes vallási! szülők gyermekeinek kath. vallását biztosító szerződések a lelkipásztori gyakorlat szempontjából elsőrangú fontosságúak, közlöm a belügyminiszter úrnak 60.439/1926. V. sz. alatt kelt rendeletét, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon az ilyen szerződések polgármesterhelyettes, illetőleg szolgabíró előtt megköthetők-e. „Felmerült az a kérdés, vájjon a polgár- mesterhelyettes vagy a szolgabíró előtt, az 1674/1895. V. K. M. ein. rendeletben megállapított alakszerűségek mellett érvényesen megegyezhetnek-e a bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulok házasságuk megkötése előtt gyermekeik vallására nézve? E kérdésre a következőket jelentem ki: Az 1894. évi XXXII. törvénycikkben a közjegyzőre, járásbíróra, polgármesterre és főszolgabíróra ruházott hatáskör nem olyan természetű, hogy az egyenesen az említettek személyéhez fűződnék és kizárná annak a törvényszerinti helyettes által való ellátását, aki a megegyezés körül teljesítendő funkciókban épúgy helyettesítheti a hivatalfőnököt, mint más hivatali tennivalóiban, amelyekben jogszabály a helyettesítést ki nem zárja. A polgármester törvényszerinti helyettese a polgármesterhelyettes, vagy az a tisztviselő, akit a város szervezési szabályrendelete a polgármester helyettesítésére, ennek akadályoztatása esetén, kijelöl. A főszolgabíró törvényszerinti helyettese ennek akadályoztatása, vagy az állás megüre- sedése esetén — a törvényszerű helyettesítéséig, vagy végül a főszolgabíró megbízásából a szolgabíró. Azt a körülményt, hogy a szolgabírc milyen alapon járt el a megyezés megkötésénél, a megegyezésre készült jegyzőkönyvben a szolgabíró aláírása fölött, a 125.000/1902 B. M. sz. rendelettel kibocsátott vármegyei 3181. sz. Reverzális a szolgabíró, illetőlegpolgármesterhelyettes előtt. i 1 1 > [ ) ) i
