Circulares literae dioecesanae anno 1927. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

IX.

44 Igazolni kell továbbá a levelezések, okmányok stb. által a külföldről ajándék gyanánt érke­zett ilyen tárgyak ajándékjellegét is. A vámmentesség engedélyezésére a pénz­ügyminisztérium illetékes.“ A most idézett törvényes rendelkezések értelmében tehát a templomok és imaházak számára való szertartási és berendezési tár­gyak, valamint azok építésére vagy előállítá­sára beszerzett anyagok csak akkor hozhatók be vámmentesen, tekintet nélkül arra, hogy ily célt szolgáló árúk belföldön előállíttatnak-e, ha azokat a külföldiek ajándékként küldik. A külföldön vásárlás útján beszerzett ilyen tárgyakat pedig a vámmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha azokat a belföldön nem állítják elő. A behozni szándékolt árú gazdasági ren­deltetésének igazolásául szükséges az illetékes elsőfokú egyházi hatóság hivatalosan kiállított bizonylata. Azt a körülményt, hogy a szóban forgó tárgyak külföldiek által adományozott ajándék­ként érkeztek, minden esetben a vonatkozó levelezéssel, vagy más hiteltérdemlő módon igazolni kell. Azt a körülményt pedig, hogy a külföldön vásárolt tárgyat belföldön előál- lítják-e vagy sem, a magy. kir. kereskedelmi miniszter úr állapítja meg. A m. kir. pénzügyminiszter úr hozzám intézett átiratában még azon óhaját is kifejezi, hogy amennyiben a szóban forgó tárgyaknak külföldről való vámmentes behozatala szán- dékoltatik, a megrendelés lehetőleg mind­addig ne eszközöltetnék, míg a vezetése alatt álló minisztérium a vonatkozó vámmentessé­get meg nem adta. Végre megjegyzi még a pénzügyminiszter úr, hogy harangok vámmentes behozatalához csak az esetben járulhat hozzá, ha azok kül­földről ajándékképen kerülnek az országba, mert jelenleg már belföldön is állítanak elő megfelelő minőségű harangokat. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1927. évi szeptember hó 7-én. A miniszter rendeletéből: Angeli Róbert miniszteri tanácsos. Esztergom, 1927. szeptember 19. 2065. sz. Apácazár­dák apostol: vizitátorai. A budapesti apostoli Nunciaturától nyert értesülés szerint a S. Congregatio Relig. szent- ‘ séges Atyánk, XI. Pius pápa hozzájárulásával a Szent Vince Nővérek házainak apostoli vizi­tátorává Magdics Ignác p. prelátust, a buda­pesti Ranolder-intézet igazgatóját, az összes többi magyarországi szerzetesnői rendek, kon­gregációk és intézmények apostoli vizitátorává pedig Áronffy Ferenc magyar lazarista tarto­mányfőnököt nevezte ki. Midőn ezt a Tiszt. Papsággal tudomásulvétel céljából közlöm, egyben felkérem, hogy a nevezett apostoli vizitátoroknak hivatalos kiszállásuk alkalmá­ból mindenben készséggel szolgálatára legyen. Esztergom, 1927. szeptember 15. A magyar kath. társadalmi élet legna­gyobb és legkihatóbb jelentőségű megnyilvá­nulásai minden kétséget kizárólag az orsz. kath. nagygyűlések, melyek a háborút követő szomorú és rendkívüli időkben, midőn a lel­kek felemelésére, a kath. öntudat és össze­tartás erősítésére fokozottan szükség van, csak nyernek fontosságukban és emelkednek lét- jogosultságukban. ürömmel kell tehát üdvö­zölnünk az Orsz. Kath. Szövetségnek, mint rendezőbizottságnak szorgoskodását, mellyel az idei, XIX. országos kath. nagygyűlést október 16—17—18. napjaiban Budapesten rendezi. A nagygyűlésre vonatkozó felhívásokat, melyeket az Orsz. Kath. Szövetség minden plébániára idejében meg fog küldetni, füg­gessze ki a Tiszt. Papság alkalmas helyen s egyúttal a nagygyűlésen való minél tömege­sebb részvételre a szószékről is buzdítsa híveit. Esztergom, 1927. szeptember 18. 2325. sz. Orsz. Kath. Nagygyűlés. Az Országos Testnevelési Tanács felkéré­sére a Tiszt. Papság szives figyelmébe aján­lom a Leventeintézményt. Ezen nemes fel­adatú intézmény felkarolására már ismételten nyert buzdítást a Tiszt. Papság és — miként az az egyházi hatóság előtt is tudott dolog — sok buzgó lelkipásztor lelkes gondját ez intéz­ményre is kiterjeszti. A Leventeintézmény új vezetője, vitéz Mátyás Sándor elnök (Bpest, Y. Báthori-u. 12.) mindjárt hivataloskodásának megkezdésekor kéri a Tiszt. Papságot, hogy a leventemozgalomban áldásos befolyását és te­kintélyének súlyát érvényesítse. Igen nagy súlyt kíván helyezni az új vezető a vallásos érzés fejlesztésére s azért új és általános sza­bályzati hatállyal bíró rendeletét bocsáttatott ki oly értelemben, hogy az alárendelt közegek az ifjúság részére necsak lehetővé, hanem azoknak a templomba való vezetésével köte­lezővé is tegyék a vallás kötelmeinek gyakor­lását. Egyébként a leventemozgalommal kap­csolatosan bármiben készséggel áll a Tiszt. Papság rendelkezésére. Esztergom, 1927. szeptember 20. 2365. sz. Levente­intézmény felkarolása.

Next

/
Thumbnails
Contents