Circulares literae dioecesanae anno 1927. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
VII.
32 sírboltja villanyfényben várta új lakóját. Két óriás géniusz áll a kripta két lépcsője alján. Mindketten a feltámadás szimbólumai. Egyik a koronát nyújtja az érkező főpásztornak, a másik az örök élet honába hívja. Egiptomi stilű oszlopok között vonul a menet a prímások kerek sírkápolnájába, amelynek márvány- kapuja felett arany betűk villámlanak : Principis a Rudna successorumque sopori. Idejön a főpásztor álmát aludni, szendergő prímáselődei társaságába. A bejárattól balra Károly Ambrus főherceg prímás sírja felett nyitva áll a fülke. A kórus az In Paradisum-ot énekeli, tömjénfüst és virágillat terjeng a levegőben. A hercegprímási alkalmazottak, a cserkészek és bányászok lehozták a koszorúk óriási tömegét. Az ének elhalkultával Szmrecsányi érsek beszenteli a halottat. Elhangzik az utolsó imádság. A kórus Demény Dezső Absolve-jét énekli. Előlép Szakolca város lelkésze, a prímás koporsójára helyezi a szüleinek és becsének sírdombjáról vett földet. Azután csikorogva becsúszik a koporsó a kriptafülkébe. A visszafojtott megindultság könnyben és zokogásban tör ki. Utolsó üdvözletét intenek. A mélységekből sóhajok szállanak. Már a kőműves falazza a kripta nyílását. Lassan eltűnik a díszes koporsó. A friss falon fölakasztják a bibornoki kalapot. Elvégeztetett. Távoznak. Csak a prímás marad. Csendesen pihen az édes szülőfölddel kebelén, amelyet 0 a kegyetlen országcsonkítás után többé nem láthatott, de amely utána vágyott, reátalált és lakótársául szegődött a kriptában. Együtt nyugosznak : a honfibánat vértanú prímása és az elszakított föld. Együtt hirdetik a feltámadás ígéretét. A fekete márvány sírkö- vön olvassuk : S. R. E. tit. S. Eusebii Presbyter Cardinalis. Princeps. Primas Regni Hungáriáé. Archiepiscopus Strigoniensis. Desideratissimus in Christo Pater JOANNES CSERNOCH Pontificum decus. Ecclesiae robur. Patriae columen, funestis tribus lustris mira rexit gregem prudentia ingentique labore. Victima cladis Regni propriaeque Ecclesiae cunctis defletus obiit die 25. Julii 1927. Hic reconditus in Pace quiescit. Strigonii, die 1. Augusti 1927. 1900 sz Az elhunyt bíboros hercegprímás úrnak B. e. Cser- végrendeletéből, melyben ismételten atyai jó- bibóros^'ér- és elismeréssel emlékezik meg az eszsek végren-tergomi főegyházmegye papságáról, kivona- delete. tosan közlöm a következőket: Végrendeletem. Az Atj7ának és Fiúnak és Szentlélek nevében. Testi és lelki erőim teljes birtokában, megszerezvén a végrendelkezési szabadságot, halálom esetére a következő vég- rendelkezést teszem. Mindenek előtt hálásan borulok le az isteni Gondviselés előtt, amely minden érdemem nélkül egész életemen át elhalmozott kegyelmeivel és jótéteményeivel. Kötelességeimet és hivatásomat' mindig lelki- ismeretesen iparkodtam teljesíteni. Ha nem sikerült mindent úgy elintézni, amint terveztem és akartam volna, nem rajtam, hanem a kedvezőtlen körülményeken múlt. A legsúlyosabb időben kerültem a magyar kath. egyház élére. Életem szakadatlan láncolata volt a nehéz küzdelmeknek, „foris pugnae, intus timores“ — mondhattam szent Pállal. Különösen a kommunizmus alatt sokat kellett szenvednem. A sok megaláztatásért is hálát mondok az Úr Jézusnak, kinek irgalmasságába ajánlom halhatatlan lelkemet. — Meghatva mondok köszönetét derék és buzgó papságomnak, amely megadással viselte velem együtt a nap terhét és hevét s fiúi engedelmességgel hajtotta végre intézkedéseimet. Mindig büszke voltam papságomra, megvédelmeztem minden támadással szemben, épültem buzgó- ságán és a hívek örök üdvének előmozdításáért kifejtett tevékenységén. Azon tudattal távozom az isteni Bírónak itélőszéke elé, hogy jó papságot hagyok utódomnak s kívánom, hogy neki is öröme teljék benne, amint nekem is örömömre szolgált hűséges ragaszkodása, különösen a megpróbáltatás nehéz napjaiban. Ama kevesekért pedig, akik meginogtak, a síron túl is kérni fogom a jó Pásztort, hogy kegyelmével keresse őket és a pásztorok és hívek seregébe vezérelje vissza. — Testem minden fölösleges pompa mellőzésével helyeztessék el a főszékesegyházi kriptában. Koszorúk mellőzését is kérem. Többet ér egy kis imádság minden koszorúnál. Lelkem üdvéért az esztergomi főkáptalan által mondandó votiv szentmisére végrendeleti végrehajtóim a főkáptalan által meghatározandó, a fennálló statútumoknak megfelelő összeget tegyenek le, ha még életemben máskép nem intézkedtem. — Készpénzem nincs, mert jövedelmeimet a csehek által lefoglalt birtokokba
