Circulares literae dioecesanae anno 1926. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VI.
24 2553. sz. Az érsek visszatérése Amerikából. dotes, quibus hoc peculiare munus demandaverint ; et ad sacra facienda eos non admittant, nisi iis, quae supra diximus, praescriptis obtemperaverint. B) Ut autem hi sacerdotes facilius in officio contineantur, opportunas poenas constituant quibus afficientur si scandalum dederint, vel si quoquo modo aliquid egerint, quod sacerdotali munere indignum sit. C) Comminari etiam possunt suspensionem ipso facto incurrendam si publica theatra, cinematographa, ludos saltatorios ceteraque huiusmodi profana spectacula adeant, vel si talarem vestem deponant. D) Denique poenis, ad sacrorum canonum normam, hos Ecclesiasticos reapse multent si huiusmodi praescriptis ceterisque Ecclesiae legibus non obtemperaverint. E) Propriae istorum Ecclesiasticorum Curiae rem diligenter referant, et, si opus fuerit. Sacrae etiam huic Congregationi. 7. Hac in causa, .etiam quoad Religiosos, Qrdinarii invigilent, poenasque. si deliquerint, ad sacrorum canonum normam decernant, eosque Superioribus Maioribus denuntient. Manus E. V. humillime deosculor ac cum obsequio me profiteor Humillmum ac Devmum Servum Eminentiae Vestrae-j- Donatum Card. Sbarretti, Praefectus.-j- Julius, Episcopus tit. Lampsacensis, Secretarius. Strigonii, die 26. Augusti 1926. Amint amerikai utániról előre értesítettelek, kérvén a ti és a híveknek ájtatos imáját, úgy visszatértemet is tudomástokra hozom, megköszönvén a ti és a híveknek ájtatos imáit, amelyekkel segítségemre voltatok. Elindulván Budapestről június 1-én, ugyanoda tértem vissza július 24-én s még ugyanaznap érkeztem székhelyemre, Esztergomba. Az isteni Gondviselés megőrzött a nagy úton minden bajtól s megadta a szükséges erőt, úgy az út fáradalmainak elviselésére, mint a különféle munkák elvégzésére. Nem szándékom magát az eucharisztikus kongresszust leírni. Lapjaink bőséges tudósításokat hoztak róla s én itt csak azt jegyzem meg, hogy mindezek a leírások csak halvány képei a valóságnak. Csak kettőre szorítkozom. Az első az, hogy ez a kongresszus volt a legünnepélyesebb megváltása az Oltáriszentségben való hitnek, amelyet a világ eddig látott. Emellett tesz tanúságot az az egymillió szentáldozás, amelyet a chicagói katholikusok a kongresszus megnyitása napján végeztek. Magam is. a sz. Kelemen plébánia templomában szentmise közben nagyszámú hívőnek osztottam ki az élet kenyerét. Épültem a hívek ájtatosságán és buzgóságán. A chicagói áldozok milliójához méltóképen beilleszkedett a magyarországi millió áldozó, akikről egy fényes felirat kíséretében tettem jelentést a chicagói bíbornok-érsek úrnak, aki viszont a kongresszust megnyitó beszédében megemlékezett a buzgó magyar katholikusokról. A hatvanezer gyermekből álló énekkar szívre- ható és lélekemelő látvány volt. Mundelein bíboros-érsek, aki lelke és szervezője volt a világhírű kongresszusnak, azt mondotta, hogy akkora énekkart akar beállítani, amelynél nagyobb és tökéletesebb csak egy van: az angyalok énekkara az égben. A chicagói kongresszus azonkívül a katli. hitegységnek, az egyház fejéhez, a római Pápához való ragaszkodásnak fényes bizonyítéka volt. Az egész világról összesereg- lettek a bíbornokok, érsekek, püspökök, a papok és a híveknek megszámlálhatatlan sokasága, hogy tanúbizonyságot tegyenek nemcsak hitükről, hanem az egyház fejéhez való hűségükről és ragaszkodásukról. Megismétlődött az, amit az őskeresztényekről olvasunk az apostolok cselekedeteiben : „a hívek sokaságának egv szívük és egv lelkűk vala". (4, 32.) A kongresszusnak ez a jellege mély benyomást gyakorolt még a másvallásúakra is. Nemcsak semmiféle akadályt nem gördítettek a kongresszus útjába, de még maguk is közreműködtek, hogy ez minél fényesebben sikerüljön. A házak amerikai és pápai zászlókkal, szőnyegekkel és virágokkal voltak díszítve, a rendőrség vigyázott és felügyelt a közlekedés zavartalan lebonyolítására s a hatóságok fejei is résztvettek a kongresszus különféle gyűlésein. Maga az Egyesült Államok elnöke is el- kiildötte kormányának egyik miniszterét és önyörű levélben üdvözölte a kongresszust. Ív nagy volt a chicagói egyházmegye katho- likusainak áldozatkészsége, hogy a kongresz- szussal járó tömérdek költséget egymaguk viselték olyannyira, hogy a különféle pénzintézetektől felajánlott segélyeket sem fogadták el. A kongresszusi ünnepélyek befejezése után meglátogattam az ottani magvar kath. hitközségeket. Amerikai katholikus hittestvéreink hűségesen ragaszkodnak apáik hitéhez. Szép templomaik, plébániáik, iskoláik vannak. Az amerikai magyar katholikus papság buzgón működik. Kezükre járnak az apácák. A papság és az apácák együttműködésének köszönhetik hitük és nyelvük fönntartását. A híveit pedig óriási áldozatokat hoznak katholikus