Circulares literae dioecesanae anno 1926. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VI.

24 2553. sz. Az érsek visszatérése Amerikából. dotes, quibus hoc peculiare munus demanda­verint ; et ad sacra facienda eos non admit­tant, nisi iis, quae supra diximus, praescriptis obtemperaverint. B) Ut autem hi sacerdotes facilius in officio contineantur, opportunas poenas con­stituant quibus afficientur si scandalum dede­rint, vel si quoquo modo aliquid egerint, quod sacerdotali munere indignum sit. C) Comminari etiam possunt suspensio­nem ipso facto incurrendam si publica theatra, cinematographa, ludos saltatorios ceteraque huiusmodi profana spectacula adeant, vel si talarem vestem deponant. D) Denique poenis, ad sacrorum cano­num normam, hos Ecclesiasticos reapse mul­tent si huiusmodi praescriptis ceterisque Ecclesiae legibus non obtemperaverint. E) Propriae istorum Ecclesiasticorum Curiae rem diligenter referant, et, si opus fuerit. Sacrae etiam huic Congregationi. 7. Hac in causa, .etiam quoad Religiosos, Qrdinarii invigilent, poenasque. si deliquerint, ad sacrorum canonum normam decernant, eosque Superioribus Maioribus denuntient. Manus E. V. humillime deosculor ac cum obsequio me profiteor Humillmum ac Devmum Servum Eminentiae Vestrae-j- Donatum Card. Sbarretti, Praefectus.-j- Julius, Episcopus tit. Lampsacensis, Secretarius. Strigonii, die 26. Augusti 1926. Amint amerikai utániról előre értesítet­telek, kérvén a ti és a híveknek ájtatos imá­ját, úgy visszatértemet is tudomástokra hozom, megköszönvén a ti és a híveknek ájtatos imáit, amelyekkel segítségemre voltatok. El­indulván Budapestről június 1-én, ugyanoda tértem vissza július 24-én s még ugyanaznap érkeztem székhelyemre, Esztergomba. Az isteni Gondviselés megőrzött a nagy úton minden bajtól s megadta a szükséges erőt, úgy az út fáradalmainak elviselésére, mint a különféle munkák elvégzésére. Nem szándékom magát az eucharisztikus kongresszust leírni. Lapjaink bőséges tudósí­tásokat hoztak róla s én itt csak azt jegyzem meg, hogy mindezek a leírások csak halvány képei a valóságnak. Csak kettőre szorítkozom. Az első az, hogy ez a kongresszus volt a leg­ünnepélyesebb megváltása az Oltáriszentségben való hitnek, amelyet a világ eddig látott. Emellett tesz tanúságot az az egymillió szent­áldozás, amelyet a chicagói katholikusok a kongresszus megnyitása napján végeztek. Magam is. a sz. Kelemen plébánia templomá­ban szentmise közben nagyszámú hívőnek osztottam ki az élet kenyerét. Épültem a hívek ájtatosságán és buzgóságán. A chicagói áldozok milliójához méltóképen beilleszkedett a magyarországi millió áldozó, akikről egy fényes felirat kíséretében tettem jelentést a chicagói bíbornok-érsek úrnak, aki viszont a kongresszust megnyitó beszédében megemlé­kezett a buzgó magyar katholikusokról. A hatvanezer gyermekből álló énekkar szívre- ható és lélekemelő látvány volt. Mundelein bíboros-érsek, aki lelke és szervezője volt a világhírű kongresszusnak, azt mondotta, hogy akkora énekkart akar beállítani, amelynél nagyobb és tökéletesebb csak egy van: az angyalok énekkara az égben. A chicagói kongresszus azonkívül a katli. hitegységnek, az egyház fejéhez, a római Pápához való ragaszkodásnak fényes bizo­nyítéka volt. Az egész világról összesereg- lettek a bíbornokok, érsekek, püspökök, a papok és a híveknek megszámlálhatatlan sokasága, hogy tanúbizonyságot tegyenek nemcsak hitükről, hanem az egyház fejéhez való hűségükről és ragaszkodásukról. Meg­ismétlődött az, amit az őskeresztényekről ol­vasunk az apostolok cselekedeteiben : „a hívek sokaságának egv szívük és egv lelkűk vala". (4, 32.) A kongresszusnak ez a jellege mély be­nyomást gyakorolt még a másvallásúakra is. Nemcsak semmiféle akadályt nem gördítettek a kongresszus útjába, de még maguk is közre­működtek, hogy ez minél fényesebben sike­rüljön. A házak amerikai és pápai zászlókkal, szőnyegekkel és virágokkal voltak díszítve, a rendőrség vigyázott és felügyelt a közlekedés zavartalan lebonyolítására s a hatóságok fejei is résztvettek a kongresszus különféle gyűlé­sein. Maga az Egyesült Államok elnöke is el- kiildötte kormányának egyik miniszterét és önyörű levélben üdvözölte a kongresszust. Ív nagy volt a chicagói egyházmegye katho- likusainak áldozatkészsége, hogy a kongresz- szussal járó tömérdek költséget egymaguk viselték olyannyira, hogy a különféle pénz­intézetektől felajánlott segélyeket sem fogad­ták el. A kongresszusi ünnepélyek befejezése után meglátogattam az ottani magvar kath. hitközségeket. Amerikai katholikus hittestvé­reink hűségesen ragaszkodnak apáik hitéhez. Szép templomaik, plébániáik, iskoláik vannak. Az amerikai magyar katholikus papság buzgón működik. Kezükre járnak az apácák. A pap­ság és az apácák együttműködésének köszön­hetik hitük és nyelvük fönntartását. A híveit pedig óriási áldozatokat hoznak katholikus

Next

/
Thumbnails
Contents