Circulares literae dioecesanae anno 1925. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IV.
20 2873. sz. Az új elemi iskolai lanterv. újabban láttam, hogy a „közönséges" szó előfordul a legújabb esztergomi Rituale keresztelési szertartásában is. Ennek a „közönséges“ szónak ma már egészen más értelme van, mint volt annak idején, amikor a Hiszekegy magyar szövegébe felvették. Elrendelem ennélfogva, hogy a Rituale legújabb kiadásában a 11. és a 17. lapokon foglalt kérdésekből ez a szó: „közönséges“ töröltessék s helyébe ez a szó: „katholikus" tétessék. A javítást az ösz- szes használatban levő példányokban vigyék keresztül a Tdő Lelkipásztorok olykép, hogy a „közönséges“ szót áthúzzák s föléje olvasható betűkkel tintával írják a „katholikus“ szót. Ugyanez a szó előfordul a többi ritkábban használatos keresztelési szertartásokban is, amiért ezekben is a fentiek szerint kijavítandó. Esztergom, 1925. szeptember 3. Az állami és községi elemi népiskolák | számára a vallás és közoktatásügyi miniszter úr f. évi május hó 14-én 1467. ein. szám alatt új tantervet adott ki, azt az 1925/6. tanévre már el is rendelte s egyúttal felkérte az egyházhatóságokat, hogy fogadják el az új tantervet a kath. iskolák számára is. Amint ez a tanterv f. év július havában hozzám megküldetett, azonnal intézkedtem, hogy a Kath. Tanügyi Tanács, az államit alapul véve, készítsen a kath. elemi iskolák részére azok szellemének megfelelő kath. tantervet. Minthogy ez a kath. tanterv, az idő rövidsége miatt, a most kezdődő iskolai évre már el nem készülhetett és így életbe nem léphetett, — a népoktatás egyöntetűsége végett — aként intézkedem, hogy a főhatóságom alá tartozó róm. kath. elemi népiskolák vezetői j az új állami tantervet a beiratási díjakból megszerezhessék s azt követhessék a kath. tanterv megjelenéséig. Az új tantervnek úgy az osztott, mint az osztatlan elemi iskolákban való használatára vonatkozólag bővebb tájékoztatás található a tanterv elején, valamint a Hivatalos Közlöny 1925. év június hó 1-én megjelent XXXIII. számában. Megjegyzem azonban, hogy a hitoktatásra nézve az 1925/6. tanévben is kötelező marad a nm. Püspöki Kar által 1907. március 14-én kibocsátott Tanításterv és Utasítás az elemi népiskolák r. kath. vallástanílása részére; a hittanórák heti száma is teljesen az eddigi marad. Az iskolaigazgatók új tankönyveket ne hozzanak be, mert a Szent István Társulat az új tantervnek megfelelő tankönyveket fog kiadni és különösen hangsúlyozom, hogy tartsák szem előtt a magyar Püspöki Karnak azt a határozatát, hogy kath. elemi iskolákban csakis a Püspöki Kar által jóváhagyott tankönyvek használhatók. Esztergom, 1925. augusztus 31. A hitfelekezeti iskolák községi segélyezése tárgyában hozott elvi döntést a következőkben közlöm : Egy konkrét esetből kifolyólag a m. kir. belügyminiszter úr 232.032—1925. V. sz. alatt helybenhagyta Zalavármegye törvényhatósági i bizottságának abbeli határozatát, melyben a várni, törvényhatósági bizottság megsemmisítette X. község azon képviselőtestületi határozatát, mely szerint a helybeli rk. felekezeti iskola fenntartására vonatkozó kötelezettségét el nem ismerte és a felekezeti iskolának semmi segélyt nem juttatott. A belügyminiszter úr határozatának indokolásában kimondotta, miszerint a népoktatási ügyről való gondoskodás az 1868.: XXXIII. t.-c. értelmében és az 1886.: XXII. t.-c. 21. íj. j) pontja szerint is elsősorban községi feladat, mely kötelezettségét a község, amennyiben a népoktatás ügyét a hitfelekezet látja el, vagyoni képességéhez mérten legalább akképen tartozik leróni, hogy a községi népoktatást helyette ellátó felekezeti iskolát abban a mértékben támogassa, amily mértékű támogatást a népoktatási ügynek törvényszerű kielégítése megkíván. Esztergom, 1925. augusztus 10. 2776. sz. Hitfeleke- zeti iskola községi támogatása tárgyában min. döntés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter úr f. é. június 30-án kelt 46.959. sz. iratában arról értesít, hogy a magyar katholikus vallásalap kegvurasága alatt álló egyházi épületek helyre- állítási ügyeit f. é. július 1-től kezdve a magyar kath. vallásalapítvány uradalmi központi szakközegeire bízta s ennélfogva a kereskedelemügyi minisztériummal történt megállapodás értelmében a jövőben az államépítészeti hivatalok ebben az ügyben nem fognak igénybe vétetni. Ezt a változást azzal közlöm az érdekelt plébános urakkal, hogy a kegyúri építkezésekre vonatkozó kérelmeket mint azelőtt, úgy továbbra is hozzám kell felterjeszteniük további intézkedés végett. Esztergom, 1925. augusztus 22. Közlöm Tdő Papságommal, hogy az élőszóval tett misealapítványok csakúgy, mint az okirattal tett, vagy végrendeletileg hagyott misealapítványok, újabban szintén illeték alá esnek. A régebbi rendelkezések szerint ugyanis készpénznek vagy ingó dolognak alapítványul való rendelése a bélyeg- és illetéktörvény 1. §. A. 2. pontja szerint csak akkor esett illeték alá, ha a jogügyletről kiállított okirat abból a célból állíttatott ki, hogy az alapító részére bizonyítékul szolgáljon. Az eddigi állapoton azonban változtatott az 1920. évi XXXIV. t.-cikk 89. §. 4. és 5. pontja, mely kimondja, hogy a törvény életbelépése napjától, azaz 1920. november 1-től kezdve akár állítanak ki okiratot az alapítványról, akár nem, az a 93. íj. szerinti ille2775. sz. Vallásalapi kegyurasági plébániák építési ügye. 2779. sz. Élőszóval tett mise- alapítványok illeték alá esnek.
