Circulares literae dioecesanae anno 1925. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IV.

19 2777. sz. Párbér- járandósá- gok rende­zése. 2467. sz. Portómen­tesség meg­szüntetése. foganatosítsák és eljárásuk eredményéről (ne­vezetesen arról, hogy a lelkészt vagy segéd­lelkészt megillető készpénzjárandóság a szol­gáltatásra kötelezettek által mely időponttól kezdve és mi módon valorizáltatok), legkésőbb f. évi december 1-ig annál inkább tegyenek jelentést, mert az annak elmulasztásából rájuk háramló anyagi hátrányok következményeit maguk fogják viselni. Esztergom, 1925. augusztus 22. A vall. és közokt. rnagy. kir. miniszter úrnak 56.055/1925. sz. megkeresése alapján felhívom a Tdő Lelkész urakat, hogy ahol a párbérszolgáltatások rendezése még nem tör­tént meg, azok rendezését s az arra vonatkozó megegyezések létesítése tárgyában folyamatba tett eljárásokat szorgalmazzák s odahassanak, hogy ezek a megegyezések mindenütt a f. év végéig létrejöjjenek. Ahol pedig a megegyezés iránti tárgyalások eredményre nem vezettek, a vonatkozó iratok a nagymélt. vall. és közokt. miniszter úrhoz döntésre való felterjesztés végett hozzám legkésőbb /. évi november hó végéig beküldendők. Esztergom, 1925. augusztus 10. A postai viteldíjakat szabályozó újabb rendelkezések — mint ismeretes — az egyház portómentes levelezési régi kedvezménye és joga ellen szóltak. Természetesen ezen intéz­kedésekkel szemben úgy a püspöki kar, mint én minden lehetőt elkövettünk; védtük az egyház jogát és követeltük az egyház eme régi kedvezményének fenntartását. Úgy látszott, hogy ismételt felszólalásaink célt értek, mert a vallás és közokt. magyar kir. miniszter úr 77691/1924. sz. a. kelt iratában, miként azt 62/1925. sz. körrendeletemben (1925. évi I. sz. köri. 4. 1.) közöltem is, kijelentette, hog}r az egyházi hivatalok hivatalos levelezésének átalányportóösszegét tárcája terhére elvállalja. Ezzel tehát az egyházi hivatalok részére bár más formában, de mégis biztosítva volt a régi költségmentes levelezési jog. Ilyen előzmények után kínosan érintett a vall. és közokt. magy. kir. miniszter úrnak 42.567/1925. sz. értesí­tése, mely szerint azok az egyházi hivatalok is, amelyek számára a díjátalányozási kedvez­mény beígértetett, f. é. július hó 1-től kezdve a m. kir. posta igénybevétele szempontjából a magánfelekkel azonos elbírálás alá esnek, vagyis a postai szállítások díját rendes bélye­gekben, még pedig saját költségükön, kötele­sek leróni. Igaz, az állami hivatalok is a ren­des forgalmi póstabélyegeket kötelesek igénybe venni, de e költségre a dologi kiadások között fedezetet kapnak. Elvonatott tehát ezektől is a portómentes levelezésnek joga, de rendelke­zésükre bocsáttatnak a szükséges költségek. Az egyházi hivatalokra nézve úgy szüntették meg a portómentes levelezés jogát, hogy a portóköltséget reá hárították az egyházi hiva­talokra és pedig nemcsak a tisztán egyházi, de még azon levelezés után is, amelyet e hivatalok állami, megyei, jótékonysági, gyer­mekvédelmi s egyéb közügyekben folytatnak. Ezen méltánytalan eljárás ellen a leghatáro­zottabb hangon ismételten is felszólaltam s bár eddig orvosló intézkedés nem történt, nem tekintem az ügyet a magam részéről még befejezettnek s mindent meg fogok kísérelni az egyház e régi kedvezményének megvédése érdekében. Ezek előrebocsátása után az adott kény­szerhelyzetben egyelőre a következő rendelke­zéseket teszem : 1. A hivatalos postai küldemény külső formája nem változik, tehát a címoldal bal alsó sarkában megmarad a „Hivatalból“ jel­zés, amennyiben a levél az egyházmegyei Hatósághoz vagy közhivatalokhoz intéztetik; ellenben a magánfelek címére feladott hiva­talos levelek, továbbá a világi hivataloktól közügyekben érkező megkeresésekre adandó válaszok „Hivatalból, portóköteles“ jelzéssel látandók el; az ilyen levelek egyszeres vitel­diját a címzett fizeti a kézbesítéskor. 2. A postai küldemények feladása to­vábbra is lapszámozott és a felvevő posta­hivatal által hitelesített postai feladókönyvvel történik. A feladókönyvben három részt kell elkülöníteni: egyet a közönséges portos, egyet a hivatalból portóköteles és egyet az u. n. könyvelt (ajánlott, csomag) küldemények részére. 3. Magánfelek érdekében az egyházme­gyei hatósághoz vagy egyéb hivatalokhoz in­tézendő megkeresések és hivatalos levelezések összes portódíját az érdekelt felek viselik, miért is ezek díját a felektől be kell szedni. 4. Az iskolaügyi és hitközségi levelezések díját a hitközség, a többi hivatalos levelezések díját a templompénztár viseli. 5. Amennyiben válaszbélyeg nem csatol- tatik, hivatalom a hatóságom alá tartozó hi­vataloknak, intézeteknek szóló küldeményeket „Hivatalból, portóköteles“ jelzéssel fogja fel­adni. Az így érkező küldeményekről a címzet­tek vezessenek jegyzéket és a fizetendő portó­díjat a 3—4. pont szerint számolják el. Ha­nyagság vagy kötelességmulasztás esetén azon­ban, ha az egyházmegyei hatóság részéről sürgetés válik szükségessé, ennek portódíja a hivatal vezetőjét terheli. Esztergom, 1925. augusztus 27. Még 1922-ben 38. sz. alatt elrendeltem volt a körlevelekben, hogy az apostoli hitvallás magyar szövegében „közönséges kérésziéiig angaszenteggházat“ stb. helyébe tétessék az újabb katekizmusokban foglalt szövegnek meg- felelőleg „közönséges“ helyett ez a szó: „katho- likus“. Örömmel tapasztaltam azóta a szent bérmálásoknál, hogy a gyermekek már e szö­veg szerint imádkozzák a Hiszekegyet. Csak 2916. sz. A szent- keresztségi szertartás­ban egy he­lyen javítás eszközlendő.

Next

/
Thumbnails
Contents