Circulares literae dioecesanae anno 1919. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IV.

29 2633. sz. Egyházi járulékok ki­szolgáltatása tek. közig. Bizottság a törvényhatóság valamennyi helységének lakosságát, hogy a nemzetvédő gyermekgondozás céljaira ki-ki tehetsége szerint áldozzon pénzt, élelmiszert, ruhaneműt, tüzelőszert stb. Minden rendelkezésre álló ható erejének felhasználásával törekedjék a tek. közig. Bizottság arra, hogy ez a felhívás minél nagyobb sikerrel járjon. 3. Tájékozódni kívánván a nagy fon­tosságú nemzeti ügyben történt intézke­désekről, minden külön sürgetés nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt, jelentést kérek e rendeletem foganatosítása ügyé­ben tett intézkedésekről, az elért, vagy várható eredményekről. A legközelebbi múlt keserves tanú­ságaira talán hivatkoznom sem kell ab­ban a tekintetben, hogy a közigazgatás­nak a szociális munka terén való köte­lességeit az eddiginél hatékonyabban kell teljesítenie, mert azoknak elhanyagolása, vagy másokra való áthárítása ismét vég­zetes társadalmi forrongásoknak vetheti el a sárkány-magvát. Hiszem, hogy a nagyfontosságu nemzeti ügyben a tek. közig. Bizottság hathatós segítsége teljes sikert eredmé­nyez. Budapest, 1919. évi október hó 25. Huszár, s. k. Esztergom, 1919. november 5. A magyar vallás- és közoktatásügyi Miniszter 5142/1919. ein. sz. rendelete az 'egyházi járulékok kiszolgáltatásáról. Az egyházi alkalmazottak javadal­mazásául szolgáló párbér és egyéb szolgál­tatások, valamint a kegyúri jogviszonyból folyó vagy egyéb jogalapon teljesítendő egyházi járulékok kiszolgáltatása körül a tanácskormány ideje óta sok helyütt bi­zonytalanság észlelhető. Annak hangsúlyozása mellett, hogy a tanácskormány ideje előtti jogrend álta­lában helyreállván, a kegyúri jogviszony­ból folyó jogok és kötelességek is fenn­állóknak tekintendők, úgy az egyházak, mint azok alkalmazottai érdekében szük­ségesnek tartom kimondani, hogy — mi­ként a felekezeti iskolai járulókra nézve a 4508/1919. ein. sz. rendeletben már ki­jelentetett — az említett egyházi termé­szetű, akár készpénzbeli, akár természet­beni járulékok fizetésének kötelezettsége változatlanul fennáll. Budapest, 1919. szeptember 23. Huszár. Esztergom, 1919. október 21. A lelkészkedő papság illetményei ügyében a következőket közlöm tdő pap­ságommal. A volt tanácskormány vallásügyi liquidáló meghatalmazottja 880/1919. ein. sz. a. kiutalványozta a meg nem szállott területen működő lelkészkedő papságnak a folyó óv I. felére járó kongruáját, kor- pótlékát, továbbá a f. é. márc. 31-ig lejárt felemelt családi pótlékot, az 1918. dec. 29-én 6700/M. E. sz. a. kelt rendelet alap­ján engedélyezett 3 havi, összesen 900 K-t kitevő drágasági segélyét, végül sze­mélyenként 1000 K-ban, illetve az eltartott rokon családtagok után 250—250 K-ban megállapított végkielégítését. Ezeket az összegeket az illetékes és megfelelő állampénztárak (adóhivatalok) a helyi direktóriumok által láttamozott nyugták alapján közvetlenül fizették ki az érdekelt lelkészeknek. A vall. és közokt. magyar miniszter úr a f. é. szept. 23-án 184829/1. ü. o. sz. a. kelt rendelet szerint a tanácskormány által kiutalt és az egyesek által netán felvett összegeket azon lelkészeknél, akik­nek valamely címen állami fizetóskiegé- szítésre vagy államsegélyre igényük van, az állam részéről nekik járó illetményeikbe utólag betudja; azon lelkészektől pedig, akiknek semmiféle állami fizetéskiegészí­tésre vagy államsegélyre a fennálló ren­delkezések szerint igényük nem volt, két 2644. sz. A VKM. ren­delete a lel­készkedő papság illet­ményei tár­gyában.

Next

/
Thumbnails
Contents