Circulares literae dioecesanae anno 1918. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVI.
9 komoly kétség merül fel, forduljon közvetlenül az illetékes plébános információért az illető tartózkodási hely plébánosához, ha az egyházmegyém területén van. Ha a vett válasz után is fennmarad a kétség, valamint azon esetben is, ha- idegen egyházmegyében való tartózkodás kapcsán felmerült alapos kételyről van szó, kikérendő az egyházmegyei hatóság utasítása. A hirdetések úgy végzendők mint eddig. A vegyes vallásu jegyesek, ha ezeu akadály alól felmentésben részesülnek, hirdetlietők, de a másvallásu jegyes vallásának emlitése nélkül. Azok a jegyesek, akik között a cultus disparitas akadálya forog fenn, ez akadály alól való felmentés esetén sem hirdetlietők. A hirdetés három egymást követő vasárnapon és parancsolt ünnepen történjék. Eltörölt ünnepeken nem eszközölhető. Az uj jog megengedi, hogy a hirdetések az eddig előirt alkalmon (inter Missarum solemnia) kívül más istentisztelettel kapcsolatban is történhessenek, ha azon a hívek nagy számban vesznek részt. (1024 c.) Az 1025. canon hatalmat ad az Or- dinariusnak oly rendelkezésre, hogy a hirdetések helyett a jegyesek jegyzéke a plébániatemplom ajtaján legalább nyolc napon át kifüggesztessék. De a- hirdetés ezen módjának alkalmazását egyelőre nem engedélyezem. Fenntartandó a szószékről, illetőleg az oltártól való hirdetésnek eddigi gyakorlata. Az esküvőt csak az utolsó hirdetéstől számított három nap eltelte után engedi meg az uj jog, mely előírás alól azonban bármely észszerű ok felment. Ennek elbírálását a plébánosokra bízza. Ne támasszanak e címen különös nehézségeket a plébánosok s a jegyesek által felhozott észszerű okokat fogadják el. Külön pontos eljárási utasítást ad az uj jog azon esetre, ha valamely tervbe vett házassággal szemben akadály gyanúja merül fel. Alapos nyomozást rendel el, melynek folyamán — ha csak nem olyan akadályról van szó, amelynek ismeretéből becstelenség származik a felekre — a plébános ide vonatkozólag eskü alatt két alkalmas tanút hallgat ki s a szükséghez képest magukat a feleket is. A hirdetések azért megkezdendők és folyta- tandók, de ha a kétely továbbra is fennáll, az ügy a házasság megkötése előtt az Ordinarius elé terjesztendő. Azon esetben, ha kideríthetik a biztos akadály, az ügy a nevek elhallgatásával az Ordinarius, illetőleg a S. Poenitentiaria elé terjesztendő, amennyiben titkos akadályról van szó. Ha a kiderített akadálv nyilvános, az szabályszerűen elhárítandó. A hirdetések ezen utóbbi esetben nem kezdhetők meg, de ha már megkezdődtek volna, folytatandók. (1031. c.) A vagusok eskotóséhez, a szükség esetét kivéve, mindig kikérendő az egyházmegyei hatóság engedélye. (1032. c.) A házasságkötést megelőző szent gyónásról és szent áldozásról érvényes az eddigi rendelkezés. A kiskorúak szülőik tudta nélkül vagy észszerű ellenkezése mellett nem köthetnek házasságot. Ha ez a szükséges szülői beleegyezés nincs meg, a plébános köteles az esketés előtt az Ordinarius utasítását kikérni. (1034. c.) A házassági akadályok tiltok és bontók. Tiltó akadályok: 1. az egyszerű fogadalom (votum simplex virginitatis, castitatis perfectae, non nubendi, suscipiendi ordines sacros et amplectendi statum religiosum); 2. a törvényes rokonság, mely az örökbefogadásból származik1 és 3. a vegyes vallás. A vegyes vallás alól nyerendő felmentéshez két biztosíték kívántatik. A gyermekek vallásáról szóló megegyezés nálunk mint eddig, ál lám- jogilag is érvényes okmányban követelendő (reversalis). A másik biztosíték a nem katholikus félnek az ígérete, hogy a katholikus felet hitében zavarni és károsítani nem fogja. Ezen megkívánandó biztosítékokon kívül fennáll még a katholikus fél azon lelkiismeretbeli kötelezettsége, hogy a másik megtérítésére fog törekedni. Ha a felek a szükséges biztosítékok nyújtása után a vegyes vallás akadálya alól felmentést nyernek, házasságkötésüknél nálunk olyképen működik 1 Az ii. n. cognatio legalist érintó'leg a codex úgy intézkedik, liogy ezentúl csak ott s csak oly mértékben akadály, aliol és amilyen mértékben azt az illető ország államjoga is akadálynak tartja. Nálunk az 1894. évi XXXI. te. 18. §-a szerint az örökbefogadás tiltó akadály. Azért uálunk egyházj ogilag is csak tiltó akadály.
