Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VI.

56

P. II. 748—1916/6. szám alatt hozott ítélettel elintézett perében alperesek az 1916. évi október hó 13. napján P. II, 748—1916/7. szám alatt közösen beadott felülvizsgálati kérelme folytán, az ügynek az 1917. évi január hó 17. napján befejezett szóbeli tárgyalása alapján az alul megjelölt napon meghozta a következő

ítéletet :

A m. kir. Kuria az alperesek felülvizsgálati kérelméhez képest a felebbe- zési bíróság ítéletét megváltoztatja s az alperesek pergátló kifogásának helyt ad; ennek folytán a bíróság hatáskörét leszállítja s a pert megszünteti, egyúttal a felpereseket végrehajtás terhével kötelezi, hogy 15 nap alatt az I. rendű alperesnek 802 korona és a II. rendű alperesnek 209 korona per-, felebbezési és felülvizsgálati költséget fizessenek.

Indokok:

A meg nem támadott s a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a hivatalosan megindított közigazgatási eljárás lefolytatása után az 1779. évi május 5-én felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) alapján a pápai járási főszolgabiróság, majd fe- lebbezés folytán Veszprém vármegye alispánja és közigazgatási bizottsága és végül utolsó fokon a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 61035/1915. szám alatt hozott jogerős határozatával kimondta, hogy a külsővati róm. kath. plébániai lakot a külsővati, a lóistállót és kamarát a vinári és a szarvasmarha istállót a belsővati politikai községek kötelesek helyreállítani.

A felperesek, mint nem róm. kath. vallásu külsővati lakósok keresettel léptek fel az alperesek ellen s a közigazgatási hatóságok jogerős érdemi határozataival szemben annak bírói kimondását kérték, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma nem állapítja meg Külső- vat politikai községnek a plébániai lak helyreállítására való kötelezettségét s igy a felperesek mint nem róm. kath. vallásu községi lakosok nem kötelesek a plébániaiak helyreállítása költségeihez hozzájárulni, mert az egyházlátogatási jegyzőkönyv nem tartalmaz szerződéses jogviszonyt a róm. kath. egyház és Kül- sővat politikai község közt, hanem csak a róm. kath. hívők összeségét érdeklő jogviszonyt szabályozza, illetve az annak idején fennállott tényleges állapotot tünteti fel; ennélfogva a jegyzőkönyvnek a „communitas külsővatiensis“ kitétele alatt nem Külsővat politikai községe, hanem a külsővati róm. kath. hívők összessége értendő: — már pedig az okirat értelmezése, mint magánjogi kérdés annál inkább a bíróság hatáskörébe tartozik, mert a jelen percben nem a kötelezettség mi- sége és mennyisége, — ami vita tárgyát nem is képezi, — hanem egyedül a kötelezett jogalany személyisége állapítandó meg abból az okból, mivel a közigazgatási hatóságok határozata folytán az a tisztán magánjogi kérdés vált vitássá, hogy a hozzájárulás kötelezettsége a politikai község összes lakosait, avagy csak a róm. kath. vallásu hívőket, vagyis a róm. kath. hitközséget terheli-e?

A szóbeli tárgyaláson alperesek a Pp. 180. §. 1. és 3. pontja alapján pergátló kifogást emeltek, melyet a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletének helybenhagyásával elvetett.

Alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési biró-