Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

II.

25 keik rendes iskoláztatásával használják ki minél jobban azt a segítséget, melyet az iskola nyújt nekik s törekedjenek buzgó közreműködésükkel a közös munkát mi­nél gyümölcsözőbbé tenni. De különösen arra kérlek és intlek benneteket, keresz­tény magyar anyák, törekedjetek ma­gasztos célotok elérésére minél szorgal­masabban igénybe venni azokat a termé­szetfölötti kegyelmi kincseket, melyeket az egyház gyermekeitek lelki életének istápolására a szentmisében és a szent­ségekben nyújt. Teljesítsétek az Ur Jézus forró óhaját és engedjétek őhozzá a kis­dedeket minél gyakrabban. Saját gyakori áldozástok is szítani fogja gyermekeitek szivében a szentségi Jézus iránti szere- tetlángot, nektek pedig e szent tűz ápo­lásához szükséges kegyelmet szerez. Ha a magatok és gyermekeitek lelkében az Ur Jézus fog trónolni, ő fogja otthono­tokban a távollevő apát helyettesíteni s az ő szeretetének ereje a fenyitő apai szigort feleslegessé fogja tenni. A háznak, a gazdaságnak rend- bentartásával is a hazatérő férj dicsére­tét, elismerését fogjátok kivívni, de bizo­nyára semmivel sem szerezhettek neki oly nagy örömöt, mint ha szeme fényét, énje mását, gyermekeit a testi és szel­lemi fejlődés mindenképen kielégítő álla­potában mutatjátok be neki. Ha a harc­térről visszatérő honvédő apa gyermekei­nek büszkesége lesz, legyenek gyermekei is olyanok, kikre ő mint hősi nemzedékre büszkén tekinthessen. g) Az ifjúságra. Ennek megvalósulása azonban rajta­tok is áll, hősök gyermekei, keresztény ifjak és leányok. Azért főpásztori sza­vaimban, melyeket értetek aggódó atyai szivem sugallatát követve írtam meg, néhány rövidke szót hozzátok is akarok intézni. A mi mostani nagy harcunk a ti jövőtökért, a ti boldogságtokért folyik, mert annak gyümölcseit már leginkább ti fogjátok élvezni. Azért, midőn ezt a nagy áldozatok árán eddig kivívott és Isten segítségével még kivívandó eredményt mint drága örökséget készitjük számotokra, lelkünk aggódó gonddal tekint a jövőbe, vájjon minő kezekbe kerül a milliók hősi küz­delmének gyümölcse. Vájjon azok az édes apák, kik talán sebesülten, betegen, bé­nán és munkaképtelenül kerülnek vissza a harcmezőről, bennetek méltó utódokat, öregségük, gyengeségük erős támaszát s a szenvedésükkel, vérükkel és testi épsé­gükkel megmentett hazának reménytel­jes oszlopait fogják-e látni?! Isten negye­dik parancsa a szüléitek iránti tisztelet, hála és szeretet szent kötelességét rójja lelketekre. S ha hálával tartoztok kedves szüléiteknek minden betevő falatért, min­den darab ruhácskáért, melyet ők sokszor saját nélkülözésük árán nyújtanak nek­tek, vájjon nem látjátok-e be, hogy e nehéz időkben, midőn édes atyátok védő karja folytonos halálveszedelmek közt a hontalanság szégyenétől és keservétől akar titeket megmenteni, midőn édes anyátok­nak a küzdő apa helyett is szinte roska- dásig kell dolgoznia, tireátok is nagyobb mértékben hárulnak a gyermeki szeretet és hála kötelmei. Mint hősök gyermekei hősiesen teljesítsétek ezen kötelmeket. A harctéren számotokra megmentett örök­séget a szorgalmas munka fegyverével kell majd megtartanotok és fejlesztene­tek. Erre a nagy munkára kora ifjúság- tokban kell lelketeket megedzenetek. Mint­hogy pedig tapasztalatlan lelhetek még 4

Next

/
Thumbnails
Contents