Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVI.

; 5766. sz. Egyházi épületeken található rézanyag igénybe­vétele. oghatóságot nyertek, ameddig ez a jog- ratóságuk érvényes. ö c' Figyelmeztetem tehát mindazokat, xkik a gyóntatási joghatóság megadása előtt szokásos juriszdikciós vizsgálat meg- ejtésével megbizatnak, hogy a megvizs- gálandónak az igehirdetésre való képessé­géről is meggyőződést szerezzenek és ezt a minősítésnél figyelembe vegyék. Amely papok, akár főegyházmegyeiek, akár idegenek, a fenti általános rende­letben képesítést és fölhatalmazást nem kapnak, tartoznak a főegyházmegyei ható­ság engedélyét idejekorán maguk, vagy az illetékes lelkész (rector ecclesiae) ut­ján kikérni, valahányszor e főegyház­megye egyik templomában, vagy nyil­vános kápolnájában szentbeszédet, lelki- gyakorlatot, konferenciabeszédet akarnak mondani, vagy liturgikus cselekménnyel kapcsolatban a néphez szólni óhajtanak. A kerületi alesperesek és a lelkészek kötelessége lesz az Ordinariusnak jelen­tést tenni, ha az Apostoli Szentszék uta­sításai és jelen rendeletem ellen vissza­élések történnek. (4. fej.)“ Esztergom, 1917. nov. 16. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 16882/eln. 917. sz. — Vala­mennyi egyházi főtiszt. Főhatóságnak. Hivatkozással a m. kir. honvédelmi miniszter ur 22190/eln. 20. b. 1916. sz. a. kiadott rendelete I. §-ának utolsó be­kezdésére, van szerencsém a főtiszt. Fő­hatóságot tisztelettel arról értesíteni, hogy az összes magyarországi egyházi épüle­teken, valamint a fennhatóságom alá tar­tozó állami épületeken lévő rézanyag hadi célokra való igénybevételének feltételei tárgyában a cs. és kir. hadügyminiszter úrral a következő megállapodásra ju­tottam. Azon egyházi és állami épületek, amelyeken rézanyagok találhatók, három csoportba osztályoztatnak: a) Oly épületek, amelyek mint mű- emlékbecsüek ismeretesek és a Műemlé­kek Orsz. Bizottsága által nyilvántar­tatnak, b) olyanok, melyekről eleve megálla­pítható, hogy művészeti, vagy történeti értékkel nem birnak, c) oly építmények, amelyeknek men­tesítését a tulajdonos kérelmezi, illetve amelyeknek művészi vagy történelmi je­lentősége hivatalos eljárás során állapit- tatik meg. Az a) alatti épületek és c) alattiak közül azok, amelyek hivatalos eljárás so­rán művészeti és történelmi becsüeknek deklaráltattak és felmenttettek, egyáltalá­ban nem vehetők igénybe, vagy csak oly alkatrészeik vehetők igénybe, melyeknek kicserélése az építmény művészi megje­lenését nem érintik. így a függőcsator­nák, ereszcsatornák, villámhárítók s a lapos, elrejtett s igy nem látható rézfedél héjjalások. Az építmény látható felületei, ku­polái, toronysisakjai, minden körülmények között, még ha sima felületüek is, érin­tetlenül hagyandók. A c) alattiak tulajdonosai vagy ke­zelői a felmentést az igénybevétel alól a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­tertől kérhetik. A kérelemhez az épít­mény fényképe vagy az építményről for­galomban levő levelező lap csatolandó. A kérelem érdemében a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Műemlékek Orsz. Bizottsága meghallgatása után dönt és a döntést az illetékes katonai területi

Next

/
Thumbnails
Contents