Circulares literae dioecesanae anno 1916. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

III.

23 Midőn az iratoknak megfelelő módon való kiállítását erősen hangoztatom, épen nem kívánom, hogy olyan esetekben, midőn nem szükséges, pl. tanító választá­sok megerősítésénél vagy az államsegély utalványozásának kérelmezésénél eredeti oklevelek csatoltassanak, sőt mivel az ily fontos okmányok elveszése nincs kizárva, felhívom az iskolaszéki elnököket, hogy mikor a Rendszabályok kimondottan nem kívánják az eredeti okmányok csatolását, az elnökök által hitelesített másolatban mellékeljék azokat. 3. Igen sok iskolaszék helytelenül állítja ki a tanítói dijlevelet. Ennek szer­kesztésében az a főszabály, hogy a dij- levél a javadalmi jegyzőkönyvvel egyez­zék; kivételt képez a lakás, mert az 1913. évi XVI. t.-c. 17. §-a értelmében a ta­nítónak vagy természetben adott meg­felelő lakásra van joga vagy lakbérre, amely váltakozik aszerint, amint az illető község melyik lakbérosztályba van so­rozva, de 240 K-nál kisebb nem lehet. Mindennek dacára a legtöbb dij levélben 50—200 K van lakbér címén feltüntetve s az így kiállított dijlevelet a közigaz­gatási bizottság visszautasítja, minek kö­vetkezménye, hogy az ügy elintézése ké­sedelmet szenved. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a 188858/1913. számú miniszteri rendelet értelmében lakbérpót­léknak nincs helye; vagy az 1913. évi XVI. t.-c. 17. §-ának megfelelő, termé­szetben nyújtott lakás vagy minimális 240 K lakbér illeti meg a tanítót, de szükebb lakást és lakbérpótlást nem en­ged meg. Ugyanazon miniszteri rendelet szerint annak a tanítónak, aki nem ter­mészetben kap lakást, hanem lakbért él­vez, nincs joga kertilletményhez, de ha az iskolafenntartó az 1907. évi XXVII. t.-c. hatályban volta alatt a tanítónak a lakáspénzen kívül kertet vagy kert-vált- ságot is biztosított, ez a kertilletmény nem vonható meg, mert a tanítónak erre szerzett joga van. A lakbéren kívül a dij levél eltérhet a javadalmi jegyzőkönyvtől a tandijjöve­delemre nézve is. Az 1908. évi XLVI. t.-c. ugyanis megszüntette és eltiltotta a tandijszedést az elemi iskolákban. Ha tehát a most idézett törvény életbelépte előtt kiállított javadalmi jegyzőkönyv szerint a tanítónak tandij cimén jár bizonyos összeg, ez a dijlevélbe csak mint tandij- pótló államsegély vehető fel, de semmi­esetre sem mint a tankötelesektől sze­dendő tandij. Ha az iskolafenntartó annak idején elmulasztotta kérelmezni a tandij- pótló államsegélyt, akkor ő köteles pótolni, mert a tanító jövedelme nem csökkenhet másnak mulasztása miatt. A dijlevél „jegyzet“ rovatában fel­tüntetendő az a forrás, amelyből a tanító élvezi a dijat, valamint a fizetés esedé­kességének ideje is. A tanító javadalmá­hoz tartozó ingatlanok telekkönyvi száma a dij levélben megjelölendő. Végre figyelmeztetem az iskolaszéki elnököket, hogy a dijlevél kiállításánál a Rendszabályok 371. lapján található min­tát használják és a 76000/1907. min. uta­sítás 19. §-át tartsák szem előtt. A kér. tanfelügyelőknek pedig szigorúan meg­hagyom, hogy az iskolaszéki elnökök ál­tal helytelenül kiállított dijlevelet helyes­bítés végett mindenkor utasítsák vissza. 4. A dijlevél kiállításának alapjául szol­gáló javadalmi jegyzőkönyv először az 1893. évi XXVI. t.-c. alapján vétetett fel (1. az 1893. évi egyházmegyei körlevelek 107. s következő lapjait) s ez érvényben maradt az 1907. évi XXVII. t.-c. rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents