Circulares literae dioecesanae anno 1916. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XXIII.
201 XXIII. 6562. sz. Az ország fölajánlása Jézus Szent- séges Szivének. Az Urnák 1916-ik esztendejét avval a reménnyel kezdettük, hogy véres harcok és kemény megpróbáltatások után meghozza nekünk a sóvárogva várt békét. Most az évnek alkonyán szomorúan hajtjuk fejünket az Ur Jézus szentséges Szivére. Csalódtunk reményünkben. Más volt az örök Isten végzése, akinek meg- foghatatlanok az Ítéletei és megvizsgál- hatatlanok az utai. Titokzatos erővel törnek elő az érzések és örvénylő mélységekbe szállnak le gondolataink az óv utolsó napjának estéjén és az újév hajnalán. Megnyílnak a végtelen örökkévalóság messze távlatai. Gyönge tehetségünkkel meg nem mérhetjük az Örökkévalónak tervét, amely- lyel a nekünk oly hosszúnak tetsző harcot és szenvedést megengedte. De bizo- dalmunk meg nem rendül őbenne. Éreztük föltűnően a hosszú harc alatt segítő jobbjának beleavatkozását, mert kiküzdött sikereinket csak neki köszönhetjük. Sőt látni véljük már a küzdelemnek közelgő végét, a békét. A búcsúzó év december havának 12. napján mi és szövetségeseink békejobbot nyújtottunk ellenfeleinknek. Miután utolsó ellenségeinket is legyőztük, gyakoroltuk a győzőnek legszebb jogát: engesztelődóst ajánlottunk. Bármi legyen is az ellenfél válasza, az erkölcsi diadal a mienk s ennek a diadalnak láthatatlan és megmérhetetlen erői hatni és működni fognak, amig a legkeményebb szívbe be nem hatolnak. A nagy esztendőből legszebb és legmaradandóbb emlékünk a nagylelkű békeajánlat. Ezt a dicső tettet az Ur Jézus szellemében vittük véghez s megfogadtuk vele az ő földi helytartójának, a római pápának szavát, aki Sión ormán őrt állván meg nem szűnt kiáltani, hogy megmozgassa az eltévedt emberek lelkiismeretét. Azért az 1917-ik év küszöbén megkönnyebbült lélekkel tekintünk föl az örök Biró arcába. Hisszük, hogy a ránk kényszeritett küzdelemben általunk kiontott vér nem kiált föl boszúért az égbe, másrészt hiszünk a mi fiaink kiömlött vérének engesztelő erejében. Evvel a hittel lépünk az óv utolsó és első napján az oltárok elé s megújítjuk országunk fölajánlását az Ur Jézus szentsóges Szivének. Megújítjuk a fogadalmat, amelyet 1914. és 1915. év elején tettünk. A két elmúlt évben velünk együtt imádkozott ősz apostoli királyunk I. Ferenc József, aki most már az Isteni Bárány előtt énekeli a megdicsőültekkel a mennyei carmen saeculárét. Ezidén ifjú királyunk IV. Károly és felséges királynénk imádkozzék velünk a fölajánló imádságot. Mindjárt a koronázást követő napon belevegyül az ő imádságuk a liivek millióinak könyörgésébe, hogy a Szentséges Szív a mi országunkat vegye oltalmába s ajándékozza meg a béke áldásával. A Szentséges Szív meg fogja hallgatni a koronás király és a nemzet egymásért dobogó szivének imáját. 32
