Circulares literae dioecesanae anno 1916. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XXI.

193

róm. kath. plébános felfolyamodása folytán 1916. évi október hó 31. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá véve következő végzést hozott:

A m. kir. Kuria a másodbiróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti, felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, mely szerint a kir. törvényszék a galgóczi 572 szu tlkvi betétben A. I. 1—4. sor, 1143,3202. hrsz. a. foglalt, 325. házszámu ingatlanokat, közös erdő és legelő illetőséget, továbbá az ugyanott II. 1—4. sorszám, 1629., 1630., 1631. és 1632. hrsz. a. foglalt ingatlanokat a galgóci róm. kath. leányiskola céljaira szolgáló Kucsera József-féle alapítványt adja át az alapítványkezelő galgóci róm. kath. egyházközségnek azzal, hogy azon esetre, ha az említett leányiskola róm. kath. jellegét elvesztené, az alapítvány a galgóci róm. kath. egyház- község céljait fogja szolgálni,

továbbá, mely szerint a kir. törvényszék: „kötelességévé teszi a galgóci róm. kath. egyházközségnek a szabályszerű alapítólevelet kiállítani és azt kormányhatósági jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak bemutatni,“

részben megváltoztatja, az alapítólevél kiállítása és bemutatására kötelező rendelkezési mellőzi, egyebekben a megtámadott rendelkezését azzal a kiegészítéssel, hogy a fentkörülirt hagyomány, mint a galgóci róm. kath. elemi leányiskola céljaira szolgáló Kucsera József- féle alapítvány adatik át az annak kezelésére hivatott egyházközségnek és lesz nyilvánkönyvileg bejegyzendő, helybenhagyja.

Indokok: Az alapítványokról szóló 1715:LXXIV., 1723 : LXX., 1791: XXIII.

és XXVI. törvénycikkek rendelkezése szerint az örökhagyó végrendeletében körülirt alapítvány kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhet és az ily természetű alapítványokra csak a főfelügyeleti jog van törvényeinkben fentartva, a miként ezt a m. kir. Kuria 5856/1909. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondta és állandó joggyakorlatot képez.

Ebben a felügyeleti hatalomkörben az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jogunk hosszú történeti fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791: XXIII. törvénycikkben és az 1791: XXVI. törvénycikkben, különösen annak 10. §-ában nyert betetőzést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ilyen alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvénycikkekben körülirt a „piae causae“ fogalma alá eső alapítványok tekintetében garanciális jellegű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott alapítványok fölött gyakorolható és a főfelügyeletből folyó ösz- szes jogok a már létrejött alapítvány illetve annak kezelése iránt érvényesítendő k. ,

Ebből az indokból a másodbiróság végzésének rendelkezéséből az alapítvány létesítésére, illetőleg az alapitó levél kiállítására és bemutatására vonatkozó intézkedést a kir. Kuria mellőzte, egyebekben pedig a másodbiróság végzését az örökhagyó végrendeleti intézkedésének megfelelő azzal a kiegészítéssel, hogy a hagyomány a galgóci róm. kath. elemi leányiskola céljára szolgáló alapítvány-