Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IX.
99 IX. Nr. 2150. Oratio pro pace mense Maji quotidie absolvenda. In publicis ephemeridibus legimus Beatissimum Patrem disposuisse, ut composita ab ipso oratio pro pace, quae in Circularibus Dioecesanis (a. 1915. III. pag. 28.) litteris publicata fuit, per integrum mensem Majum publice in ecclesiis recitetur. Quamvis officiosa communicatio altissi- mae dispositionis Suae Sanctitatis horsum hucusque haud pervenerit, quum tamen respectu habito ad circumstantias minime dubitandum censeo, illam revera editam fuisse, praesentibus, quae sequuntur, per integrum mensem Maji observanda dispono. 1. In omnibus ecclesiis tam parochia- libus, quam regularium, quam aliis quibuscunque, in quibus devotio Majalis asservari solet, praedicta oratio in fine devotionis lingua vernacula recitetur. 2. Ubi vero devotio Majalis certis solummodo diebus celebrari solet, oratio post devotionem Majalem absolvatur; aliis vero diebus post missam sive so- lemnem, sive vero privatam recitetur. 3. In locis vero, ubi nullae speciales devotiones Majales celebrantur, addatur oratio haec aliis precibus post missam recitari solitis. Adnoto Beatissimum Patrem 300 dierum indulgentiam concessisse ex thesauro Ecclesiae iis, qui orationem pro pace recitaverint, plenariam vero indulgentiam tribuisse sub consuetis conditionibus cunctis fidelibus, qui devotae recitationi orationis viginti vicibus interfuerint. 2099. sz. Ujabb hadikölcsön tárgyában. A jelenleg folyó világháború, amely méreteiben felülmúl mindent, amit a történelem a hadviselés terén eddig ismer, különösen az által külömbözik az eddigi hadviseléstől, hogy a háborúban óriási hadseregek vesznek részt. E hadseregeknek ellátása oly feladatok elé állítja a hadvezetőséget, amelyek páratlanul állanak a hadviselés történetében. Már pedig a hadseregnek az ellátásától és a katonák élelmezésétől függ a háború sikeres kimenetele, ettől pedig nemzeti létünknek biztosítása. Érthető tehát, hogy a hadsereg ellátása egyik legfőbb tényezője az egész ország életébe vágó legelsőrendű érdekek megóvásának, mert a jelenlegi háború létünk vagy nemlétünk fölött fog dönteni. Másrészt pedig kétségtelen dolog, hogy a hadsereg ellátása óriási összegeket emészt fel. Ha tehát a háború sikeres kimenetelét biztosítani akarjuk, a hadsereg részére szükséges összegek előteremtéséről kell gondoskodnunk. E nagy szükségletek fedezésére az állam egymagában nem képes, mert annak a készletei is idővel megfogyatkoznak. Itt a társadalom közreműködésére van szükség. A kormány egy Ízben már igénybe vette e téren a társadalom közre15
