Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VIII.
92 sithatnák, segélyre igényt nem tarthatnak. Akik tehát dolgozni nem akarnak, elsősorban önmaguknak ártanak s ezt meg is érdemlik. Egyébként a, pénz magában véve még nem biztosítja az emberek megélhetését, mert ha a. mezei munkák elmulasztása folytán nem lesz elegendő kenyér, akkor azt venni sem lehet, pénzből pedig nem lehet megélni. Ha tehát kenyeret akarunk, dolgoznunk kell. A közólelmezés biztosítása tekintetében is feltétlen szükség van egyesek közreműködésére. A közélelmezés biztosítása ugyanis csak úgy érhető el, ha a fogyasztás lehetőleg csökkentetik s ha az élelmiszerek meglevő készletének arányos felosztása lehetővé tétetik. A fogyasztás csökkentését az élelmiszerekkel való takarékoskodás által lehet biztosítani. Meg kell értetni a néppel, hogy az, aki feleslegesen fogyaszt, vagy pazarol, mástól vonja el a megélhetéshez szükséges falatot, amennyiben azon hulladékokkal, amelyek az étkezés után visszamaradnak s azzal, amit a legszükségesebbre való szoritkozással megtakarítunk, százezrek táplálkozhatnak. Az élelmiszerek arányos felosztása pedig csak úgy vihető keresztül, ha az illetékes hatóságok tájékozva vannak a meglévő készletek mennyiségéről. Ha tehát a hatóságok a készletek összeírását rendelik el, a nép ne bizal- matlankodjók, készleteit ne titkolja el, mert ez által többszörösen vétkezik a magasabb nemzeti érdekek ellen. A nagyobb készletek esetleg elromolhatnak, miáltal a fogyasztás oktalanul növeltetik. Az ily eltitkolás lehetetlenné teszi, hogy a meglevő készletekből mindenkinek jusson — nem a bevalló kárára, hiszen az egyesek felesleges készleteit megvásárolják — már pedig ha az egyik dúslakodik, amikor mások szükséget szenvednek, a készleteit eltitkoló vét a felebaráti szeretet, sőt a haza ellen is, mert ha azok, akik szükséget szenvednek, nem juthatnak kenyérhez, inségökoly cselekedetekre ragadtathatja őket, amelyek az egész nemzetet veszélylyel fenyegethetik, tehát azokat is, akik önzésből csak magukról akartak gondoskodni. Ily nagy feladatok megoldásához nagy összetartásra, belátásra van szükség. A népnek át kell éreznie, hogy az egész nemzet csak akkor fogja tudni meg- állani a helyét, ha annak minden egyes fia megteszi kötelességét, Ilyenkor nem lehet szó kivételekről. Ily értelemben világosítsák fel a lelkészek és a tanítók a népet s ha az bizalommal fogadja a hatóságok rendeletéit, azoknak horderejét belátja s azokat lelkiismeretesen betartja, akkor bátran szembenézhetünk minden veszedelemmel, mert nem lesz mitől tartanunk. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 5995/1915. ein. szám. Vala1 mennyi főtiszt, egyházi Főhatóságnak. A vezetésem alatt álló minisztérium hatósága alá tartozó összes (mindenfokú) állami iskolák igazgatóihoz, tanáraihoz, tanítóihoz és tanítónőihez intézett és kebelbeli „Hivatalos Közlöny“-ben közzétenni elrendelt „Fölhivás“-omnak másolatát van szerencsém a Főtiszt. Főhatóságnak szives tudomás végett tisztelettel megküldeni. Budapest, 1915. évi március hó 29-én. Jankovich. 1122. sz. Előadás a íáború jelentőségéről.
