Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VI.
88 lett, de a községi számadásokban az számszerűen, kimutathatóan — néha több száz koronára rugó összegekkel — szerepelt, ami kétségtelenné teszi, hogy ezen támogatása az egyházközségnek nem minősíthető egyszerű segélyezésnek, hanem evvel a politikai község úgy a canonica visitatio, mint az állandó gyakorlat által reáhárult kötelességét teljesítette, amely kötelezettsége alól soha ki nem tért, vagy legalább a község nem igazolta s nem is állította, hogy az egyházközség részéről bejelentett szükségletek kielégítését — irányultak azok akár kisebb javításokra, akár az egyházi épületek nagyobb költséggel járó helyreállítására — elutasította vagy azok mérvét leszállította volna és egyedül a legutóbb felmerült esetben, amelyből kifolyólag a kegyúri jogviszony megállapításának szüksége merült fel, iparkodott magát ezen kötelessége alól kivonni. A canonica visitatio azon kitételét, hogy: „Jus patronatus parochiana communitas exercet“ helyesen értelmezi az alispáni határozat akként, hogy itt „parochiana communitas“ alatt Lemhény polit, község veendő, mert a lemhónyi plébánia több egyházközségből állván, itt a „parochiana“ jelző közelebbi meghatározásául szolgál annak, hogy a plébánia székhelyének községe a kegyúr. Hogy a szóban levő kitétel ezt akarja megjelölni, az kétségtelen abból, hogy a canonica visitatio más helyein, ahol már meg van említve Lemhény, ott egyszerűen „coin- munitás“-ról van szó. így az 1823. évi canonica visitatio 16. lapján ez olvasható: „Domus parochialis anno 1716. . . . sum- tibus communitatis Lemhényensis aedificata . . . “ ; az 1830. évi canonica visitatio 15. lapján ez áll: „Sartorum tectorum conservatio incumbit Communitati Lem- hényensi“. Szükségesnek látszott a „parochiana“ jelzővel való megkülönböztetése Lemhény községnek azért, mert bizonyos kötelességek az egyházzal szemben Lem- hóny községnek, mások pedig — nevezetesen pedig a kántori lak fenntartását illetőek — a plébánia fiókegyházának, Almásnak tétettek feladatává. Leginkább ilyen helyeken látjuk a canonica visitati óban a „parochiana“ jelző használatát, ahol t. i. a másik községnek, Almásnak feladatairól is szó van. A communitas „parochiana“ jelzője tehát nemcsak, hogy nem dönti meg azt a felfogást, hogy a canonica visitatio is Lemhény politikai községet jelöli meg a kegyuraság alanyául, hanem ellenkezőleg azt megerősíti. Végül helyesen utal a Il-od fokú határozat arra is, hogy bár sok esetben — különösen az erdélyrószi községekben — a kegy úr a kegyúri jogok gyakorlását elhanyagolta, amellett azonban a kegyúri kötelességét az egyház fenntartása körül teljesítette s igy ez a körülmény a kegyúri jogviszony fennállásán mit sem változtat, mert a kegyúri jogok gyakorlása — amilyen a lelkész vál asz tás — olykor a terhek viselésétől elkülönítve is jelentkezik. Mindezeknél fogva — valamint a csikszentimrei, gyergyókilyénfalvai és csik- szentmihályi róm. kath. egyházak vitássá vált kegyuraságának hasonló eseteiben is — a canonica visitatio és az állandó gyakorlat alapján Lemhény politikai községnek az ottani róm. kath. egyház iránti kegyuraságát meg kellett állapítanom és a vitássá vált kegyúri kiadások viselésére is a politikai községet kellett köteleznem. A hivatalos másolat hiteléül: Olvas- hatlan aláírás s. k., igazgató.
