Circulares literae dioecesanae anno 1913. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

V.

51

1065. sz.

Papok által vezetett szövetkezetekről.

ferendos labores opiniones praescribuntur, illa ad amussim observare velitis, ab harum enim accurata observatione dependet augmentum ipsius fundi pensionalis, qui si cum tempore majores habuerit stabiles proventus, rude donatis fratribus eo ampliores poterit assignare proventus. Causa omnium vestrum communis agitur, communibus itaque consiliis et cura intendere debetis, ut ipse fundus pensionalis floreat, crescat, augeatur atque ideo crescente de die in dies caristia, membris suis quo honestiorem queat praebere sustentationem.

Legutóbbi körlevelemben közöltem a T. Papsággal az apostoli Szentszék kegyes rendelkezését, amellyel 1913. april 1.-től kezdődőleg újabb három évre megengedte, hogy a papok a „Docente Apostolo“ kezdetű dekrétumban foglalt tilalom dacára a pénzintézeteknél, a fogyasztási és hitelszövetkezeteknél viselt s anyagi felelősséggel járó tisztségeiket megtartsák. (Litt. Circ. 1911. pag. 75. és 1913. pag. 23.) A Szentszék azonban nyomatékosan figyelmeztet, hogy csak a szigorú szabályossággal működő és jól megalapozott intézetek maradhatnak papi vezetés alatt, amelyeknél semmi botrányos visszaéléstől vagy bukástól nem kell tartani. Ugyanazért az említett egyház- megyei körrendeletek értelmében az engedély meghosszabbítását kérő papok folyamodványait nagy körültekintéssel és óvatossággal fogom elintézni.

Kijelentem azonban, hogy távolról sem az a szándékom, hogy evvel a papokat a nép jólétét célzó fogyasztási és hitel- szövetkezetek vezetésétől vagy irányitásá- tól elriasszam.

Sőt óhajtom és kívánom, hogy a papság a szövetkezeti tevékenység terén példás buzgóságot fejtsen ki és ott, ahol alkalmas világi vezetők nem akadnak, vagy az ügyet elég lelkesedéssel föl nem karolják, szívesen és önfeláldozóan vállalják a szövetkezetek vezetését is. Az Apostoli Szentszéknek sem volt a „Docente Apostolo“ dekrétummal az a célja, hogy a papságot a nép anyagi boldogulását előmozdító tevékenységben bénítsa. Kitűnik sok olyan nyilatkozatából, amelyben a papságot ilynemű tevékenységre határozottan buzdítja. Mivel azonban a papok e téren rendesen nem .bírnak a kellő szakképzettséggel és tapasztalattal, másrészt meg becsületes lelköknek g}ra- nutlanságával az alkalmazottak lelkiismeretességében túlságosan megbíznak: azért gyakran megesik, hogy a legönzetlenebb fáradozásuk is kudarccal végződik és olyan válságba viszi őket, amely nemcsak anyagi romlásukat okozza, hanem a hívek előtt erkölcsi tekintélvöket is aláássa. A becsületes munkának ezt a balsikerét, sőt az egyházra egyenesen veszélyes voltát óhajtja elhárítani a „Docente Apostolo“ dekrétum s azt kívánom megelőzni én is a rendeletnek a Szentszék szellemében való végrehajtásával.

Ugyanazért elrendelem a következőket :

1. A főegyházmegye kötelékébe tartozó papok csak olyan szövetkezeteknél viselhetnek ezentúl anyagi felelősséggel járó tisztséget, amelyek valamely hazai szövetkezeti központhoz tartoznak, vagy csatlakoznak.

Amennyiben a szövetkezeti központhoz csatlakozás egyelőre leküzdhetetlen nehézségbe ütköznék, legalább is megkövetelem, hogy a szövetkezet a Magyar-