Circulares literae dioecesanae anno 1913. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIII.

137 50 évet meghaladó szolgálat után már nagyobb nyugdijat biztosit, mint a szent Adalbert-intózet, ezen utóbbi intézet nem éri el az alapszabályai 2. pontjában eléje tűzött célt, bogy az jutalma legyen a korban előhaladott, erőiben megtört és kiváló érdemeket szerzett egyházi férfiak­nak, mert a nyugdíj-intézettől ennél jobb ellátást kaphatnak. Az alapszabályok 7. pontja ugyan azt mondja, hogy az alap semmi más célra nem fordítható. Ezen tiltó intéz­kedés azonban nem zárhatja ki, hogy ez alap más ugyan, de azonos célra fordit- tassók. Különben az alapszabályokból csupán a főkáptalan választási jogára való pont van még életben, a többit már mind túl­haladta az idő. Nincs megtartva a 3. p. a tagok számára és a nyugdíj összegére és a nyugdíjban való előléptetésre; nincs megtartva a 6. p. a számadások fölül- vizsgálására nézve. Ha ezek a pozitív rendelkezések mellőzhető lenek találtattak, igazán feltűnő dolog volna a 6. pont ne­gatív rendelkezésének száraz betűjéhez való makacs ragaszkodás. Ha pedig igen, akkor a következetesség azt parancsolja, tartassanak meg az idéztem többi pontok is. Válasszon a káptalan a nyugdíjazottak idősebb és érdemesebb tagjaiból a sz. Adalbert-intézet alapszabályainak 3. pont­jában meghatározott számban és jutal­mazza azokat a rendes nyugdíj járulékon fölül az ott előirt összegekkel, az alap többi jövedelme pedig utaltassák a nyug- dij-intézet pénztárába. így szigorúan meg lesz tartva az alapszabályok betűje és a jutalmazottak valóban meglesznek jutal­mazva, ami ezen magaskorú érdemes embereknek igazán jól fog esni, a főkáp­talan joga sem fog csorbulni és a nyug­díj-intézet is nem gyengülni, de erősödni fog. Ezen esetben a 37. § következő szö­vegezést nyerne: 37. §. A sz. Adalbert intézetbe újabb tagok nem választatnak mindaddig, mig a jelenleg élő tagok száma ezen alapszabály 3. pontjában (Statuta dioecesana pag. 159.) foglalt mennyiségre nem apad le; hanem ez alapnak ez idő alatt felszabaduló jövedelmei a nyugdíj­intézet pénztárába szolgáltatandók. Az azután bekövetkező üres helyeket, a fő­káptalan a Főpásztor elnöklete alatt tar­tandó consistoriumi üléseken a nyugdíjin­tézet tagjai közül titkos szavazattal tölti be (alapsz. 5. p.). A'sz. Adalbert-intézet jelenleg élő tagjainak szerzett jogai érin­tetlenül maradnak. A következő §§-ok egy-egy számmal emelkednének. Kérem indítványom elfogadását. Pal- kovich Viktor kp. bizottsági tag.“ Alapos megbeszélés után a kp. bizottság abban állapodott meg, hogy nem teszi magáévá a Palkovich Viktor által tett indítványt, de el­ejti a tervezetnek idevonatkozó pont­ját is, annyival inkább, mert az Adalberti-intézet tőkéinek évi jöve­delme — az alapkezelő kanonok ur jelentése szerint — körülbelül 2000 koronával nagyobb, mint az Adal- bertinistáknak járó évi dijak összege, ami lehetővé teszi, hogy a szóban levő többletet is onnan kaphassák a nevezett intézet érdemdús tagjai. Hálaadó imával a gyűlés véget ért. K. m. f. Rajner Lajos s. k. püspök, kp. bizottsági elnök. Dr. Robitsek Ferenc s. k. kp. bizottsági jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents