Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VII.

80

kolt szervezésénél minden esetben igazolandó az egyházmegyei főhatóság részéről, hogy:

a) az önállósítandó egyházközségben isteni tisztelet tartására alkalmas helyiséi] és lelkészt lakás kerttel (lehetőleg 2 hold) áll rendelkezésre ;

b) bogy az alkalmazandó lelkész részére állandóan biztosítva van valamely helyi javadalmazás és pedig tekintettel az 1909. évi XIII. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdésében ide vonatkozólag foglalt utalásra, ennek a helyi javadalmazásnak minimuma 800 korona.

Óhajtandó, hogy a helyi jövedelmek egy részét vagy a hívek által közvetlenül

— a stólán kívül — felajánlott avagy az egyházközség által teljesítendő szolgáltatások képezzék, mert indokoltnak látszik, hogy a lelkészi állás szervezéséhez a hívek is, a kik érdekében az állás létesittetik, hozzájáruljanak, nehogy az a téves felfogás menjen át a köztudatba, hogy a kongrua rendezése folytán a hívek lelkészi szolgáltatásra már egyáltalán nem kötelezhetők.

c) A lelkész részére biztosított helyi jövedelmekről a szervezés bejelentésével egyidejűleg szabályszerű összeírás mutatandó be. Ebben az összeírásban feljegyzendők az összeirási szabály értelmében felszámítható kiadások is, u. m. közterhek, lótartás vagy fuvarköltség, de ezen kiadások a lelkészi állás tiszta jövedelmét nem szállíthatják le 800 K alá, vagyis

— kivételes elbírálást igénylő esetektől eltekintve — a kongrua-alap az uj állás részére 800 K-nál nagyobb összegű kon- gruakiegészitést nem nyújthat.

d) Amennyiben az uj lelkészi állás kisebb képesítésű lelkésszel töltetnék be, egyelőre elegendő lakáson és kerten kívül

400 K helyi jövedelem biztosítása, de ez a jövedelem később, ha teljes képesítésű lelkész alkalmaztatok, a helyi források által 800 K-ig egészítendő ki.

e) Minden esetben igazolandó, hogy az egyházközség a maga részéről az áldozatok hozatalában elment az észszerű lehetőség határáig.

III. Az uj lelkészség kongruaigényé- nek megállapítása előtt vizsgálat tárgyát kell képeznie annak is, hogy az a lelkészség, melyhez az önállósításig az uj lelkészség mint fiókegyházközség tartozik, nem szenved-e az elcsatolás folytán oly mérvű jövedelmi csorbulást, hogy ennek folytán szintén kongruakiegészitésre szorul? Ennek megállapithatása végett:

az önállósítás bejelentésével egyidejűleg nemcsak az uj lelkészség jövedelmei írandók össze, hanem pontosan, tételen- kint kimutatandó, hogy az eddigi anyaegyház lelkésze az összeirásban felvett mely jövedelmeitől fog elesni és hogy azokért nem részesithető-e az elcsatolt filia vagy valamely alap részéről kárpótlásban ?

Alig engedhető meg, hogy a beállott jövedelmi csökkenés a volt anyaegyház lelkészénél oly mérvű kongruakiegészitést vonjon maga után, hogy az felérjen az önállósított egyházközség lelkészének helyi javadalmazásával, mert az egyértelmű lenne azzal, hogy az u j lelkészi állás helyi javadalma is egész összegében a kongrua- alapot terheli. Ezért önállósítás esetében a volt anyaegyház lelkészeinek jövedelmi veszteségéért, legfeljebb 400 K kongruakiegészitésre lehet igénye, vagyis, amennyiben az uj állás kongruaszükséglete 800 K úgy a két lelkészi állás együtt csak 1200 K uj kongruakiegészitéssel terhelheti a kongrua-alapot.