Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIX.
195 szesen 102 kérvény érkezett be. Kifogás alá esett 12 ; jogosult folyamodó maradt 90. Egyúttal bemutatja a folyamodók kérvényeiről szerkesztett kivonatos táb- lázátot, amely feltünteti a kérvényezők családi állapotát és magában foglalja a kérelmet támogató adatokat. Hosszabb eszmecsere után a bizott- sáp elhatározta, hogy a rendelkezésre álló 3200 korona összegből 80 folyamodót, egyenkint 40 kor. segélyben részesít. A 40—40 korona az Esztergom főegyházmegyéből a következő folyamodóknak lön megszavazva : Bachratý József, Selmecbánya. Benyó János, Esztergom. Duálszky Gféza, Alsóvámos. End- rődy Gyuláné, Esztergom. Fehér János, Vágliosszufalu. Hanusz Győző, Kisvárad. Hollósy Gyula, Vághosszúfalu. Horák Bemátné, Hontnádas. Kliment István, Csitár. Majerszky Mihály, Selmecistván- háza. Marczell Gyuláné, Kurtakeszi. Félezer István, Garamkelecsény. Péter Bernard, Szentgyörgyhalma. Schmidtberger János, Szebelléb. Simoncsics János, Kisbáb. Somos Péter, Nyitraegerszeg. Vesze- lák Lajos, Szete. XI. Ezután felkéri az elnök a bizottságot a netáni indítványok előterjesztésére. Házy Ferenc indítványozza, kerestessék mód arra nézve, hogy a tanítóság tudomást szerezzen a segélyalap létezéséről, mert szomorúan győződöt meg arról, hogy sok tanító nem tud róla. Bertalan Vince ellenkező véleményé- nek elhangzása után, Machovich Izidor és Guzsvenitz Vilmos egyértelmű leg szomorú tapasztalatokra hivatkozva, a rideg közönynek tulajdonítják a nagy részvétlen- séget, amellyel szemben az öntudatra való ébresztés a leghatalmasabb gyógymód. Busznyák Ferenc annak elrendelését kéri, hogy a megüresedet tanítói állásokra csak oly tanítók legyenek megválasztha- sók, akik vagy tagjai már az alapnak, vagy kötelezik magukat, hogy tagjaivá lesznek. Kolossváry Mihály oda nyilatkozik, hogy kényszerrel senkit sem lehet az alap tagjává tenni. A maga részéről ajánlatosnak tartja, hogy minden egyházmegye főtanfelügyelője kisérje élénk figyelemmel a tanítói körök közgyűlésein történteket és az azokról beküldött jegyzőkönyvekre adott válaszába buzdítsa a tanítókat, hogy az alap ügyeivel bővebben foglalkozzanak és annak tagjaivá legyenek. A gyűjtést illetőleg újból ajánlja a perselyek felállítását és az alkalomszerű gyűjtéseket. A bizottság az eszmecsere folytán is reményű, hogy már-már megszűnik az a közöny, amely ez áldásos intézménnyel szemben a tanítóság sorai között tapasztalható. Ember Károly mint vendég, engedel- met kér azon eszméjének felemlitésére, hogy az árvaház és a tápintézet Budapesten állittassék fel, ahol esetleg ingyen telkeket lehetne kieszközölni. Elnök megjegyzi, hogy az árvaházra, nézve O Eminenciája, a bibornok-herceg- prímás és érsek úr magas óhaja, hogy az Esztergomban állittassék fel. E feltétel mellett adta 0 Eminenciája ismeretes nagy adományát is az árvaházra. Bertalan Vince kéri, hogy a tápintézet létesítése és elhelyezése ügyében mégis küldessék ki egv bizottság. A gyűlés e bizottságba az elnökön kívül Ember Károly, Guzsvenitz Vilmos és Bertalan Vince tagokat választja meg.
