Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIX.

190 Erre vonatkozólag a nagyméltóságú püspöki kartól a következő válasz érkezett: „3322/1912. szám. Méltóságos és Főtisztelendő Dr. Walter Giyula úrnak, v. püspök, az Orsz. Kath. Tanítói Segélyalap elnöke, Esztergom. Vonatkozással Méltóságodnak folyó évi április hó 10-én 176. szám alatt kelt beadványára, melyben a kath. tanítói árvaház javára való gyűjtés elrendelését kéri, értesítem Méltóságodat, hogy a folyó évi április hó 25. és 26. napjain tartott püspökkari tanácskozmány határozata szerint a nagy méltóságú püspöki kar a kért gyűjtést el nem rendeli, mert ez bizonyos kényszer szinezetóvel bir, mely az ingyenes népoktatásról szóló törvény szellemébe ütközőnek volna esetleg minő­síthető ; megengedi azonban a püspöki kar, hogy a tanítók az árvaház érdeké­ben a társadalom nagylelkűségéhez for­duljanak. Állandó jóindulattal maradván Balatonfüred, 1912. évi július hó 11-én Kolos, s. k. bibornok-érsek.“ 4. Jelenti, hogy a múlt évi közgyű­lésből kifolyólag megkereste az összes hazai tanítói egyesületeket és köröket, hogy jövedelmeik bizonyos százalékát óv- ről-évre • utalványozzák ki az orsz. kath. tanítói árvaház javára. Egyúttal felkérte azok tagjait, szíveskedjenek saját hatás­körükben az árvaház javára gyűjteni, esetleg iskolai ünnepségeket rendezni, vagy a netáni tankönyvjutalékokat felajánlani. Sajnálattal konstatálja, hogy a felhívás­nak eddigelé kevés eredménye volt. Csak néhány egyesület nyilatkozott idevonat­kozókig. 6. Gfuzsvenitz Vilmos kérdezi, melyek azon egyesületek, amelyeknél a felhívás viszhangra talált és nem volna-e tanácsos a vármegyéket is felkérni az árvaházalap támogatására. Elnök szívesen nyújt tájékoztatást. Különösen a besztercebányai, egri. érsek­új várvidéki, fehérgyarmati, mágócsi, nyit- rapereszlényi, Soroksár—alsónémedii, szé­kesfehérvári, szombathelyi, tata—kisbér­vidéki és verebélyi egyesületeket kell kiemelnie, amelyek az alapot gvámolít- ják. Nagy elismerést és dicséretet érde­mel a gutái tantestület, amely a tan­könyv-jutalékot évek óta beszolgáltatja. Hasonlóképpen az annavölgvi és váczi tantestület, amely időről-időre küldi ado­mányait. Akikről azonban legelőször kel­lett volna hálásan megemlékezni : Macho­ví eh Izidor apát és Fejes János tanító urak az árvaház leglelkesebb pártfogói, legbuzgóbb gyűjtői. Ami a vármegyékhez intézendő kérvényezést illeti, az már ré­gebben megtörtént. Meleg érdeklődéssel tárgyalta a bi­zottság ezek után azokat a módozatokat és eszközöket, amelyek a Segélyalap és Árvaház ügyét fellendíthetnék. Kívána­tosnak mondotta különösen, hogy Gfuzs- venitz Vilmos ajánlata szerint a kath. tanítóság tudatára ébresztessék a segély­alap fontosságának, az árvaház szüksé­gességének, valamint azon körülménynek, hogy saját lelkes közreműködése és ál­dozatkészsége az óhajtott siker fő felté­tele. Kívánatosnak mondotta továbbá, hogy — mint Kolossváry Mihály indít­ványozta — perselyek állíttassanak fel az iskolákban az árvaház javára, annál is inkább, mivel ez intézkedés egyes helyeken már sikeresnek bizonyult. 5. Bemutatja a Szent-István-Társu- latnak az árvaház támogatására vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents