Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

164 kell történnie, hogy a tanító megizeni tanítványaival a szülőknek, mikor akar velük értekezni. 16. Különös figyelmet fordítson min­den tanító arra, hogy működési körében beiskolázásán tanköteles ne maradjon. Az a közvetlen érintkezés, mely a patro­né zs mukásság révén a község lakói, a szülők és a tanítók között kifejlődik, erre bőséges alkalmat szolgáltat. Az elzüllött fiatalkorúak csaknem kizárólag az iskola­kerülők csoportjából kerülnek ki. A pon­tos beiskolázás a tanítói feladatokkal el­választhatatlanul egybeforrt patronázs mű­ködés legszebb sikere, s a leghatékonyabb védőszert nyújtja az elzüllés ellen. 17. Kétségtelen, hogy a patronázs tevékenység révén a gyermekek lelkére gyakorolt mélyebb hatás és a pontosabb beiskolázás az iskolai fegyelmet megja­vítja és a tanító iskolai munkáját is si­keresebbé teszi. Kívánatos azonban, hogy a tanítóság adatszerüleg tudjon rámutatni az eredményekre. E célból minden tanító pontosan jegyezze fel, hogy a patronázs munkásság nyomán — összehasonlítva a múlttal — mennyivel apadt az igazolat­lan mulasztások száma, mily mértékben sikerült a tanulók iskolába terelése, meny­nyire javult a fegyelem s emelkedett a tanítási eredmény. Ezek az adatok az év végi beszámolóban a kir. tanfelügyelőhöz bejelentendők. 18. Védje meg a gyermeket a ponyva- irodalomtól s különösen a szeméremsértő (pornografikus) nyomtatványoktól, ipar­kodjék gyermekkönyvtárt létesíteni. 19. A törzskönyvbe nem csupán a züllésnek indult, de minden védelemre szoruló gyermek és fiatalkorú beveze­tendő, s a kir. tanfelügyelőhöz a kiadott űrlapon bejelentendő. Amennyiben tehát a 6. 18. pontban körülirt teendők egyes esetekre alkalmaztatnak, ezek az esetek mind bejegyzendők, tekintet nélkül arra, kért-e a tanítói patronázs külön hatósági intézkedést, vagy a saját hatáskörében intézkedett. 20. A züllés útjára tévedt fiatalko­rúaknál mindenekelőtt a züllés forrása állapítandó meg. Ha azt megismertük, igyekezzünk az okot eltávolítani s a fia­talkorút helyileg megmenteni. Ha sűrűn fordulnak meg a tanítók, esetleg a cso­port vagy körzet más tagjai is ilyen sze­rencsétlen fiatalkorúak házánál, ha lelkére beszélnek, őt a rossz környezetből kieme­lik, félszegségeit gúny nélkül lenyesegetik, hibáit ostorozzák és jótetteit megfelelőleg értékelik, a legtöbb esetben megjavítható az külön hatósági intézkedés nélkül is. Amennyiben minden javításra irányuló törekvés sikertelen maradna, az esetről a kir. tanfelügyelőhöz jelentés teendő. A jelentéssel egyidejűleg javaslatot is kell a csoportnak vagy körzetnek tennie. 21. Ha a községben csavargó, kol­duló, züllött, idegbeteg, degenerált, ab­normis gyermek, vagy prostituált fiatal leány található, jelentse be azt a patro­názs a tanfelügyelőnek. 22. A bűntettes gyermekekről — ha ez iránt a bíróságok megkeresik, — lelki- ismeretes pontossággal állítsák egybe a környezettanulmányokat. Ha a bíróság házifenyiték alkalmazása végett adja ki a fiatalkorút az iskolának, az illetékes tanító az ilyen fiatalkorút megdorgál­hatja négyszem között, a tanítótestület, gondnokság, iskolaszék, felügyelőbizott­ság, vagy a helyi csoport előtt. Bezár­hatja az iskolába éheztetés nélkül, vagy éheztetéssel súlyosbítva. Testi fenyítéket I azonban ne alkalmazzon. Vállalja el a

Next

/
Thumbnails
Contents