Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
164 kell történnie, hogy a tanító megizeni tanítványaival a szülőknek, mikor akar velük értekezni. 16. Különös figyelmet fordítson minden tanító arra, hogy működési körében beiskolázásán tanköteles ne maradjon. Az a közvetlen érintkezés, mely a patroné zs mukásság révén a község lakói, a szülők és a tanítók között kifejlődik, erre bőséges alkalmat szolgáltat. Az elzüllött fiatalkorúak csaknem kizárólag az iskolakerülők csoportjából kerülnek ki. A pontos beiskolázás a tanítói feladatokkal elválaszthatatlanul egybeforrt patronázs működés legszebb sikere, s a leghatékonyabb védőszert nyújtja az elzüllés ellen. 17. Kétségtelen, hogy a patronázs tevékenység révén a gyermekek lelkére gyakorolt mélyebb hatás és a pontosabb beiskolázás az iskolai fegyelmet megjavítja és a tanító iskolai munkáját is sikeresebbé teszi. Kívánatos azonban, hogy a tanítóság adatszerüleg tudjon rámutatni az eredményekre. E célból minden tanító pontosan jegyezze fel, hogy a patronázs munkásság nyomán — összehasonlítva a múlttal — mennyivel apadt az igazolatlan mulasztások száma, mily mértékben sikerült a tanulók iskolába terelése, menynyire javult a fegyelem s emelkedett a tanítási eredmény. Ezek az adatok az év végi beszámolóban a kir. tanfelügyelőhöz bejelentendők. 18. Védje meg a gyermeket a ponyva- irodalomtól s különösen a szeméremsértő (pornografikus) nyomtatványoktól, iparkodjék gyermekkönyvtárt létesíteni. 19. A törzskönyvbe nem csupán a züllésnek indult, de minden védelemre szoruló gyermek és fiatalkorú bevezetendő, s a kir. tanfelügyelőhöz a kiadott űrlapon bejelentendő. Amennyiben tehát a 6. 18. pontban körülirt teendők egyes esetekre alkalmaztatnak, ezek az esetek mind bejegyzendők, tekintet nélkül arra, kért-e a tanítói patronázs külön hatósági intézkedést, vagy a saját hatáskörében intézkedett. 20. A züllés útjára tévedt fiatalkorúaknál mindenekelőtt a züllés forrása állapítandó meg. Ha azt megismertük, igyekezzünk az okot eltávolítani s a fiatalkorút helyileg megmenteni. Ha sűrűn fordulnak meg a tanítók, esetleg a csoport vagy körzet más tagjai is ilyen szerencsétlen fiatalkorúak házánál, ha lelkére beszélnek, őt a rossz környezetből kiemelik, félszegségeit gúny nélkül lenyesegetik, hibáit ostorozzák és jótetteit megfelelőleg értékelik, a legtöbb esetben megjavítható az külön hatósági intézkedés nélkül is. Amennyiben minden javításra irányuló törekvés sikertelen maradna, az esetről a kir. tanfelügyelőhöz jelentés teendő. A jelentéssel egyidejűleg javaslatot is kell a csoportnak vagy körzetnek tennie. 21. Ha a községben csavargó, kolduló, züllött, idegbeteg, degenerált, abnormis gyermek, vagy prostituált fiatal leány található, jelentse be azt a patronázs a tanfelügyelőnek. 22. A bűntettes gyermekekről — ha ez iránt a bíróságok megkeresik, — lelki- ismeretes pontossággal állítsák egybe a környezettanulmányokat. Ha a bíróság házifenyiték alkalmazása végett adja ki a fiatalkorút az iskolának, az illetékes tanító az ilyen fiatalkorút megdorgálhatja négyszem között, a tanítótestület, gondnokság, iskolaszék, felügyelőbizottság, vagy a helyi csoport előtt. Bezárhatja az iskolába éheztetés nélkül, vagy éheztetéssel súlyosbítva. Testi fenyítéket I azonban ne alkalmazzon. Vállalja el a