Circulares literae dioecesanae anno 1911 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

III.

38

a közönséges mindennapitól megkülöm- böztesse és korához való áhítattal járulhasson az Oltáriszentséghez.

IV. A gyónás és áldozás parancsának kötelezettsége, mely a gyermeket terheli, első sorban is azokra hárul, kik a gyermekről gondoskodni tartoznak, úgymint a szülőkre, lelkiatyára, tanítókra és plébánosra. Az atyának pedig vagy az ő helyettesének és a gyóntatónak dolga, a római katekizmus szerint, a gyermeket az első szent áldozáshoz engedni.

V. Rajta legyenek a plébánosok, hogy évente egyszer vagy többször is elrendeljék és megtartsák a gyermekek egyetemleges áldozását és arra ne csak az első szent áldozókat engedjék, hanem másokat is, kik szüleik vagy gyóntatójuk beleegyezésével mint fönnebb mondottuk, már előzőleg is részesedtek az oltár szent áldozatában. Egy-kót napon át előzetes előkészítésben részesüljenek.

VI. Kikre a gyermekek gondozása van bízva azon legyenek, hogy a gyermekek az első szent áldozás után többször is áldozzanak és ahol lehetséges, akár mindennap, mint azt Krisztus Jézus és az anyaszentegyház óhajtja és hogy azt olyan áhítattal végezzék, ahogy azt koruktól várni lehet. Ne feledjék továbbá azok, kiket illet, hogy súlyos kötelességük utána nézni, hogy a gyermekek a nyilvános hitoktatásokra eljárjanak; ha pedig ez nem lehetséges, akkor más úton- módon kell vallásos oktatásukról gondoskodni.

VII. Mindenképen rosszalandó az a szokás, hogy a gyermekeket nem engedik a szent gyónáshoz vagy őket egyáltalán föl sem oldozzák, mikor már eszük használatával birnak. Miért is azon legyenek az egyházi hatóságok, hogy ez a szokás,

ahol szükséges, akár fenyíték igénybevételével is, de föltétlenül kiküszöböl- tessék.

VIII. Fölötte kárhoztatandó visszaélés, megtagadni a szent útravalót és az utolsó kenet szentségét oly gyermekektől, kik eszük használatával birnak és őket kisdedek módjára eltemetni. Azok ellen, kik ebből a szokásból nem engednének, az egyházi hatóság legszigorúbban járjon el.

Ezen szent kongregációnak a bibor//

nők atyáktól szentesített határozatait 0 szentsége X. Pius pápa f. hó 7-én mindenben jóváhagyta és elrendelte, hogy jelen határozmányok kiadassanak és közhírré tétessenek. Minden egyes egyházi hatóságnak meghagyta, hogy ezen rendeletet ne csak a plébánosokkal és papjaikkal közöljék, hanem a néppel is, kiknek minden évben husvét táján saját anyanyelvükön fölolvassák. Az egyházi hatóságok pedig ötévenként épen úgy, mint egyéb egyházi ügyeikről, ezen rendelet végrehajtásáról is az apostoli Szentszéknek jelentést tenni tartoznak.

Minden egyéb ellenkezőnek hatályon kívül helyezésével.

Kelt Rómában, nevezett kongregáció hivatalában, 1910. augusztus 8. — Ferraia bibornok, elnök. Giustini, titkár.

Jakou zvláštnou láskou miloval Kristus Pán malučkých na zemi, sväté evanjelium zrejme dosvedčuje. S nimi obcovať mu bolo rozkošou; rád vskladal ruky svoje na nich, objímal ich a požehnával. On — zazlievajúc, že malučkých odstrkovali, — učeníkov svojich týmito vážnymi slovami káral: „Nechajte malučkých prísť ku mne a nebráňte im, lebo takých je kráľovstvo Božie.“ (Mark. 10, 13.

Nariadenie, v jakom veku sa majú dietky k prvému sv. prijímaniu pripusti f.