Circulares literae dioecesanae anno 1911 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
143 mekének családnevét „Kovács“ névre változtatja, miért is az illető anyakönyv Jegyzet rovatába feljegyeztetik a következő záradék: „A m. kir. belügyminisztérium 1888. december hó 10-én 105742. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Kőim Eszter és «Zsigmond nevű fia családnevét „Kovács“ névre változtassa, mely záradékot az egyházhatóságnak 1888. dec. 27-én 9789. sz. a. kelt meghagyására feljegyezte N. N. párkányi plébános.“ Kovács Eszter 1889. január 10-én Párkányban, az ottani plébánia-templomban megkeresztelkedik, a szent kereszt- ségben Julia nevet nyer. Ezen tény is feljegyeztetik a Jegyzet rovatban. Pintér Annát 1889. január 11-én Bedő József Párkányban törvényes házastársul magához veszi s két tanú előtt elismeri, hogy az 1887. junius hó 12-én született Zsigmond nevű gyermeknek ő a természetes atyja, s hogy a gyermek nemzése idejében a szülők mindegyike szabad állapotban volt. Az egyházhatósággal e törvényesités- nek anyakönyvi féljegyezhetése letárgyaltat ván, a Jegyzet rovatába feljegyeztetik: „Miután a magát természetes apának valló r. k. vallású Bedő József a gyermek anyjával a párkányi r. k. templomban 1889. január 11-én törvényes házasságot kötött, az itt bejegyzett gyermek a szülők utólagos házassága alapján törvényesítettnek feljegyeztetik. Egyházhatósági rendelet: 1905. jan. 8. 37. sz. Bejegyezte N. N. párkányi plébános.“ E bejegyzésekről Esztergom vár- megye törvényhatósága a Záradékok szószerinti idézésével értesitendő. Anyakönyvi kivonat kiadásánál az összes utólag bejegyzett záradékok a Jegyzet rovatban, vagy a kivonat hátlapjára rávezetendők. A „ Bizonylat“-ban a bejegyzés alá került tények külön felemlitése nélkül csak a végső állapot tüntetendő fel ilyen szövegezéssel: „Az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó párkányi róm. katli. plébánia kereszteltek anyakönyvének V. kötete 10-ik lapján 55. sorszám alatt található bejegyzések alapján hitelesen bizonyítom, hogy Bedő Zsigmond, B. József kereskedő és Pintér Anna róm. kath. szülők fiúgyermeke született Párkányban 1887. junius hó 12-én s megkereszteltetett a párkányi r. k. plébánia-templomban 1887. junius hó 13-án A. Péter r. k. kereskedő és neje B. Paula r. k. párkányi lakosok mint keresztszülők ténykedése mellett, N. N. párkányi plébános által. Minek nagyobb hiteléül a jelen bizonylatot sajátkezű aláírásommal ellátva s a plébánia pecsétjével megerősítve kiadtam.“ A m. kir. vallás- és közokt. Minisztertől. 66708. szám. Hivatali elődöm 1908. évi julius hó 20-án 53201. szám alatt kelt rendeletével felhívta volt tanfelügyelő ur figyelmét a Magyar Gazdaszövetség szociális tevékenységére, a nép jólétének előmozdítására irányuló törekvéseire és ebből folyó- lag arra is felkérte volt a tanfelügyelő urat, hogy különösen a néptanítókat buzdítaná a tanfelügyelő ur a Gazdaszövetség szándékainak, emberséges és közhaszonnal járó céljainak megvalósítására szükséges munkában való segítésre. Bár tagadhatatlan, hogy a Magyar Gazdaszövetség égiszé alatt és a népta- nitói kar közreműködése mellett folytatott fogyasztási szövetkezeti mozgalom igen szép eredményeket mutat fel, a mennyi4425. sz. A Magyar Gazdaszövet- ! ség működésének pártolása.
