Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VIII.
85 mészetszeríí folyománya, hogy a vallásalap járuléka a kongruapénztárba utaltatván be, amely az összes szükséglet kielégítésére kötelezve van, a vallásalapi járulékok külön kiszolgáltatásának többé helye nem lehet, hanem a kath. lelkészek kongruaszükségletüket egységesen a kon- grua-pénztárból kapják, amely pénztár a kiegészítéseket félévenként az illetékes egyházi főhatóságok utján juttatja el a fizetéskiegészitésre jogosultsággal biró lelkészekhez és segédlelkészekhez. Hogy a jelzett cél eléressék, ezen minisztérium részéről a kongrua-tanács egyhangú hozzájárulása mellett intézkedés történt az iránt, hogy a vallásalap járulékainak külön fizetése beszüntethessék az adóhivatalok részéről. Ezen intézkedésnek kiegészítő része a jelen rendelet, amelyben külön is felhívom a főtiszt. Főhatóság nagybecsű figyelmét, hogy az ide mellékelt kérdőíveket a változott helyzetnek megfelelően méltóztassék kitölteni. Nevezetesen a kérdőív 5 és 6 számú rovatainak felhasználása mellett kitüntetendő az, hogy, alapul véve az 1896 évi jövedelmi bevallásokat és az azokat kiegészítő, egyes lelkészek javára kiadott miniszteri rendeleteket, minő összegeket juttatott a vallás- alap az egyes lelkészeknek a) lótartási átalány, b) földadó-megtérítés és c) illetménykiegészítés (kongrua) címen? Ezen rovatok pontos kitöltése által biztosítva lesz a cél, hogy a lelkészek minden megrövidítése elkerülhessék, mert a vallásalap régebbi járulékai pontosan felvétetvén a rovatokba, a lelkészek hiánytalanul megkapják régi illetményüket, azon egyetlen különbséggel, hogy azt nem, mint eddig, az adóhivatalok és közvetlenül, hanem az egyházi főhatóságok fogják félévi részletekben számukra kiadni. Tisztelettel kérém a főtiszt. Főhatóságot, méltóztassék e körülményről a lelkészkedő papságot tájékoztatni, nehogy ama balhiedelem ál- I tál nyugtalaníthassanak, mintha törvényes kongruaigényük megcsonkítása célozhatnék. Tájékozásul megjegyzem még, hogy az előbb hivatkozott rovatok kitöltésénél az 1896. évi jövedelmi bevallások veendők alapul, amelyekben pontosan bennfoglaltatnak: mely lelkészek minő illetményeket kaptak a vallásalapból lótartási átalány, földadó megtérítés és illetménykiegészítés címén? Azon lelkészi, segédlelkószi állomásokat illetőleg, amelyek az 1896 évi összeírások lezárása után külön miniszteri rendelkezéssel rendszeresíthettek a vallásalap terhére, avagy mint a lelkész személyére engedélyezettek nem fordulnak elő a bevallásokban, az engedélyező külön miniszteri rendelet az irányadó, amelyben számszerűen benfoglaltatik az illetmény kiegészítésének és a lótartási átalánynak összege. Földadó megtérítésénél újabb megállapodások rendszerint nem történvén, ezen címletre nézve az 1896 évi jövedelmi bevallások teljes és biztos útmutatást nyújtanak. Végül meg kell még jegyeznem, hogy némely lelkészi állomás a régi kongrua- rendezés alapján illetménykiegészítésben részesült a vallási alapból, noha időközben az évi jövedelem annyira javult, hogy az nemcsak a régi 630, de az újabb 1600 korona kongruaszerű jövedelmet is meghaladja, és igy elvonandó volna. Minthogy azonban az ily állomásokon működő lelkészek a javadalomba történt bevezetésük folytán igényt szereztek az itt tárgyalt vallásalapi járulékokra, főkegyúri rendelkezés alapján a vallásalap túlfizetése a legközelebbi személyváltozásig a javadaV
