Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IV.

44

Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik s legszembeszö- kőbb alakjában a tiltott cselekményekre hajló, vagy erre felhasznált, iskolakerülő, vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kis leánynál a testi sértés nyomait magán hordó (martyr) testi munkával túlterhelt, testileg degenerált, vagy egyébként abnormális gyermeknél nyilvánulmeg.

A különböző alakban jelentkező veszély okai számtalan tényezőre vezethetők ugyan vissza, de legtöbbnyire a környezet az, amelyből a gyermek, vagy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére legkárosabb befolyások eredhetnek. Mihelyt tehát a veszély tünete jelentkezik, elsősorban a környezetet kell megvizsgálni, amelyben a veszélyeztetett gyermek, vagy fiatalkorú ól.

Itt különösen szem előtt kell tartani a következőket:

A) Ha a szülők önhibájukon kivül pl. betegség, vagy foglalkozás hiánya miatt időlegesen nyomorognak és ebből folyólag nem teljesíthetik nevelési és felügyeleti kötelességeiket, ilyenkor a szülők helyzetén kell megfelelően segíteni, hogy gyermekük erkölcsi fejlődése is biztositvalegyen.

B) Ha a szülők állandó anyagi zavarokkal küzdenek, mert állandó nagy aránytalanság áll fenn a jövedelmük és eltartásra szoruló családjuk között, vagy ha éppen maga a családfentartó nyomorék, gyógyíthatatlan beteg, eltűnt, vagy részeges stb. ily esetben már esetleg szükség lehet a gyermek, vagy a fiatalkorú érdekében külön intézkedésre is.

C) Nagymértékben veszélyes a gyermek, vagy fiatalkorú fejlődésére a környezet akkor, ha a szülők, vagy a gyám nevelési kötelességeiket elhanyagolják éš a gyermeket készakarva teszik ki züllés veszélyének (pl. a gyermeket gazdaságilag

kiaknázzák, velük erejüket meghaladó munkát végeztetnek, éjjeli helyiségeikben foglalkoztatják, prostituáltak környezetében engedik élni stb.), ha a szülők visszaélése odáig fokozódik, hogy a gyermeken büntetendő cselekményeket követnek el, (a gyermektől az étkezést bűnös célzattal elvonják, rajta súlyos testi sértéseket ejtenek, vagy erkölcstelen merényleteket követnek el rajtuk, őket koldulásra, lopásra, orgazdaságra, vagy más büntetendő cselekményekben való közreműködésre szorítják, leánygyermekeket prostituálnak).

Az A) alatti esetekben forduljon a tanító (igazgató) közvetlenül valamely helyi, vagy országos jótékonysági egyesülethez, hogy ez a szülők helyzetét megismerve, azokon a körülményekhez képest segíthessen.

Ily jótékony egyesületeknek cime a- kir. tanfelügyelőtől megtudható.

A B) és C) alá sorolható eseteket pedig, a tanító a tényállás pontos ismertetése mellett jelentse be az iskolai gondnokságnak (iskolaszéknek, iparos, kereskedő tanonciskolái bizottságnak), amely az elnök által mielőbb összehívandó ülésen a fennforgó körülményeket megvizsgálva, határoz afelől, vájjon az iskolai növendék erkölcsi fejlődése és megmentése érdekében az illetékes hatóságnál valóban szükséges-e lépéseket tenni s ha ezt szükségesnek találja, a tanító (több tanitós iskolánál az igazgató tanító) az esetet az összes körülmények pontos felderítése és az iskolai gondnokság (iskolaszék, iparoskereskedő tanonciskolái bizottság) határozatának csatolása mellett, további intézkedések végett hivatalosan (portómentesen) bejelenti a fiatalkoruaknak a 27400/1909. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelettel szervezett felügyelő hatóságához.