Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XX.

237 a kolera-beteggel érintkezett személyek teendőiről szól, eléggé részletes is. — Ami pedig különösen a lelkészi hivatás folytán szükségessé váló óvórend szabályokat illeti, okvetlenül megkövetelendők a következők: A lelkész valamilyen könnyen fer­tőtleníthető tiszta lepel, lepedő, porkö­peny vagy hasonlónak a betegszobába lépés előtt való felöltése által ruházatát a fertőzés ellen eleve biztosítsa. Lelkészi funkcióinak befejezése után a használt egyházi szereket (feszület, tartályokat stb.) forró vizbemártás által, vagy lysoform, esetleg más alkalmas fertőtlenítő oldattal való lemosás által, a használt vattát, az esetleg fertőzéstől ért sót és hasonlókat tűz által ott a helyszínén tegye ártal­matlanokká. A beteg szobájából való ki­lépés előtt védőleplét vag}T köpenyét a szobában készen álló lúgba vesse, kezeit szappannal és 2°/o-os lysoform oldattal jól mossa meg, netalán szennyeződhetett ruháját ugyancsak fertőtlenítő oldatba mártott kefével tisztítsa meg, a szobából kilépve talpát az előtte fekvő fertőtlenítő oldattal, lehetőleg sublimáttal átitatott ruhába vagy pokrócba alaposan törölje meg. Megjegyzem, hogy ugyancsak a fen­tebbiek irányadók azon esetben is, amidőn hivatalos vagy hatósági személyek, pél­dán! közjegyzők, vizsgáló bírák stb. hi­vatalból vagy hivatásukból kifolyólag kénytelenek a kolerabeteggel érintkezni. Felhívom ehhez képest a törvényhatósá­got, hogy ez irányban a megfelelő módon kellőleg intézkedjék. Budapest, 1910. évi október hó 20. A miniszter helyett: Jakabffy, s. k., államtitkár“. Egyúttal t. lelkészkedő papságomnak különösen is lelkére kötöm, hogy a tem­plomok és iskolák tisztaságára- fokozott gondot fordítsanak, azok jó szellőztetése, a templomoknak legalább hetenkint két­szer nedves fürészporra-1 sepretése s a. használt fűrészpor elégetése, az iskolák­nak állandó tisztántartása s a padoknak úgy a templomokban, mint az iskolákban tiszta letöröltetése iránt intézkedjenek. Meg vagyok győződve, hogy egyház­megyém t. papsága saját hatáskörében is kötelességszerűen mindent elkövetend a veszély tovább terjedésének meggátlá- sára s illetőleg távoltartására, s a ható­sági intézkedések sikerét lehetőleg elő- mozditandja. 8837/1910. ein. sz. — Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. Főmagasságú Bibornok, Hercegprímás Úr! A törvényhozásnak s a kormánynak mezőgazdaságunk fejlesztésére irányuló minden munkája meddő marad, ha a földmivelő nép közönyös nembánomság- gal nézi ezt a munkát s maga minden helyes irányú haladástól elzárkózva, a régi gazdasági szokások és előítéletek között él. Kétségtelen, hogy a legutóbbi években e tekintetben némi haladást észlelhettünk, de ez a haladás általában korántsem áll arányban azon országok gazdasági kultúrájának emelkedésével, amelyekkel nekünk a versenyt államink kell. Minthogy a gazdasági kultúránk színvonalának lényeges fokozása nélkül, lehetetlen ebben a versenyben a sikert remélnünk, nézetem szerint gazdasági fejlődésünk és megerősödésünk előfeltéte­leinek megteremtésében közrehatni nem csak a gazdasági igazgatás orgánumai­nak feladata, hanem feladata mindenki­nek, akinek e munkában részt venni bármiféle módon alkalma lehet. A föld­7295. sz. A mező- gazdaság fej­lesztésére irányuló közre­működésről.

Next

/
Thumbnails
Contents