Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVIII.

212 A helyszíni vizsgálat költségeit, ha annak elrendelését az iskolaszék indoko­latlanul kérte, az iskolafenntartó viseli, ellenkező esetben pedig az államkincstár. Épágy az államkincstár terhére esnek azok akkor is, ha a helyszíni vizsgálat hivatalból rendeltetett el és ennek ered­ménye az iskolaszék megállapítását iga­zolja. 7- §• A 6. §. értelmében foganatosított helyszíni vizsgálat alapján a közigazgatási bizottság szabályszerű határozatot hoz, mely az iskolafenntartó képviseletében eljárt iskolaszéknek és a 6. §-ban felsorolt felekezeti iskolákat érintőleg az illetékes egyházi főhatóságnak is kézbesítendő. Ezen határozat ellen, annak kézbe­sítésétől számított 15 napon belül, a vallás- és közokt. miniszterhez fellebbe­zésnek, illetőleg az egyházi főhatóság részéről felszólalásnak van helye. Úgy a fellebbezés, mint a felszólalás az illetékes közigazgatási bizottságnál nyújtandó be, mely annak kapcsán az ügyet a vonatkozó határozattal és összes tárgy iratokkal felszerelve, a felebbezésben, illetve felszólalásban foglaltakra kiterjesz- kedő felvilágosító jelentés kíséretében föl­terjeszti. 8- §. Ha pedig valamely felekezeti iskola fenntartója a törvény 3. §-ának 2-ik bekez­désében megjelölt alapon a törvényszakasz első bekezdésében megállapított fejenkénti 15 korona tandíjon és 1 korona felvételi díjon túlmenő kárpótlást óhajtana elnyerni, az erre irányuló kérelmet a közigazgatási bizottság a már hivatkozott 76.000/1907. sz. Utasítás 51. §-a által előirt és a kérel­mező iskolafenntartó költségére folyamatba teendő helyszíni vizsgálat eredményéhez képest tüzetes tárgyalás alá veszi és arra nézve hozandó indokolt határozatát a miniszterhez felterjeszti. A határozatban mindenkor feltünte­tendő, hogy azon községben, melyben az illető iskola működik, sem állami, sem községi elemi iskola nincs, hogy az érde­kelt iskolát az 1908. évi XLVI. t.-c. hatálybalépte már működésben találta és végül, hogy az iskola a fenntartó vagyon- talansága miatt a törvényben megállapí­tott mérték alkalmazása mellett fenntart­ható nem lenne. Az esetben, ha az iskolafenntartó hitfelekezet csupán az iskolába járó más- vallású vagy más községbeli tankötelesek után szedett a törvényben megjelölt évi 15 K-nyi tandíjnál és 1 K-nyi felvételi díjnál magasabb összeget, a tandíjkárpót­lás összegének aránylagos megállapítását, ezen többletet érintőleg, az iskolafenn­tartó a most megjelölt alapon és előírt módon szintén kérheti. 9. §. A törvény 4. §-ában foglalt rendel­kezéshez képest olyan községnek folya­modványa, mely az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 35. §-a által engedélyezett 5%-os iskolai pótadót ki nem vetette, vagy ki nem merítette ; továbbá azon hitfel éke­zetnek folyamodványa, amelynek tagjai a hitfelekezeti iskola fenntartására legalább is állami egyenes adójuk 5%-ával felérő hozzájárulást nem fordítanak: tárgyalás alá nem vehető, tehát az ilyen iskola érdekében benyújtott kérvényt a közigaz­gatási bizottság ezen indok megjelölése mellett hivatalból visszautasítja. 10. §. A tan- és felvételi díjak elmaradása fejében kárpótlás címén megállapított

Next

/
Thumbnails
Contents