Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVIII.
210 az egyházi hatóságok meghallgatása után, pótlólag fogom megállapítani és szét- küdeni. Zichy. Ezen átiratban érintett utasítást, a miniszteri átirat kapcsán, szintén közlöm, figyelmeztetve az érdekelt iskolaszéki elnököket, hogy azt iskolájuk törvényes érdekeinek érvényesítése céljából, figyelmesen tanulmányozván, tisztában legyenek a tandijkárpótlás igénybe vételénél követendő eljárás módjával: Utasítás a törvényhatósági közigazgatási bizottságok számára, az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. t.-cikknek a községi és hitfelekezeti iskolákat érintő rendelkezései végrehajtása tárgyában. Kiadta: a m. kir. Vallás és közoktatásügyi Minister 1910. évi 100.600. szám alatt kelt rendeletével. Az 1909. évi december hó 10-én 150.000. szám alatt kiadott rendelet megállapította azon eljárás módozatait, amely szerint a községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók a fizetésük alkotó részét képző tan- és felvételi díjak elmaradása fejében, az 1908. évi XLVI. t.-c. értelmében, a vallás- és közoktatásügyi tárca terhére államsegéllyel kártalaníttatnak; azt vevén irányadóul, hogy a mondott címen befolyt jövedelem a tanítóknak díjlevélileg biztosított és nyugdíjigényük megállapításánál beszámított javadalmát képezte. Jelen Utasítás keretében, a törvényben foglalt felhatalmazáshoz képest, azon eljárás nyer szabályozást, amely szerint megállapítandó a kárpótlás összege az esetben, ha a tan- és felvételi díjak címén befolyt jövedelem eddigeló a községi vagy felekezeti iskola fenntartási (dologi) szükségleteinek fedezésére fordíttatott. 1. §■ A törvény 5. §-a értelmében azon tan- és felvételi díjak kárpótlásául, melyek nem tartoznak a tanítói javadalomhoz, évi államsegélyként az az összeg jár, amely megfelel az illető iskola 1905/6., 1906/7. és 1907/8. tanévi költségvetésében ilyen díjak címén bevételként előirányozva volt összegek egy évi átlagának, azonban a kárpótlási összeg a 3. §. második bekezdése szerint nem haladhatja meg azt az összeget, mely az illető iskola tandíjköteles növendékeinél fejenként számított évi 15 korona tandíjnak és 1 korona felvételi díjnak megfelel. Ehhez képest az iskolafenntartónak mindenekelőtt azt kell az iskolai költség- vetések és számadások bemutatásával adatszerűleg igazolni, hogy az iskolában az 1905/6., 1906/7. és 1907/8. tanévek folyamán egy-egy tanulóra mily összegű felvételi és tandíj volt kivetve és mennyi volt e címen a tényleges bevétel? Feltüntetendő'tehát, hogy az iskolába tényleg bejárt tankötelesek közül a mondott tanévek folyamán hány mentetett fel a jelzett díjak fizetése alól, hánynál volt az törlendő behajthatatlanság címén, s végül hány gyermek után folyt be az mint tényleges, tehát a törvény értelmében megváltás alá eső bevétel. Ezen adatok igazolásául bemutatandó az illető iskolának az említett három tanévről szóló költségvetésén, számadásán kívül annak felvételi naplója is. Ezekre támaszkodólag tüntetendő fel a törvényben megjelölt három tanév átlagos eredménye s kárpótlás csakis az ezzel felérő összeg erejéig igényelhető.