Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
154 nevezett s X. Pius által a „Pascendi“ enciklikában körvonalazott és elitéit mozgalom és szellemi irány minden pozitív elemet kizár a vallásból, dúl a keresztény hit, a Szentirás, az egyház, a vallás, sőt a meglevő társadalmi rend ellen s az isteni kinyilatkoztatást alapjaiban felforgatni törekszik s azért jellemzően mondja a Szent Atya, hogy „hodierni“, vagyis a modernisták „non quieturi videantur, quam excisa omnia conspexerint,“ (Editae saepe 1. c.) Ime, Tisztelendő Testvérek! a helyzet, melyet a mai kor ferde irányzata számunkra teremtett, a körülmények, melyekkel meg kell küzdenünk, a veszedelem, melyet magunktól és híveinktől el kell távoli tanunk. Ne higyjék Tisztelendő Testvérek! hogy a modernizmus veszedelme nálunk nem kisért. Már a jámbor falusi nép hitének gyökerén is rágódik. A krajcáros újságok' mérge lassan szüremkedik be, de biztosan öl. Mi tehát a kath. papság teendője? Az amit Borromei szent Károly mívelt, hogy a tridenti szent zsinat nyomán a hitet helyreállítja, a meglazult fegyelmet megújítja. Tanított, iskolákat állított, jámbor egyesületeket szervezett, prédikált, hitoktatást tartott, gyóntatott, a betegeket látogatta, a szegények felsegélyezéséről gondoskodott, óvta híveit a veszélyes tanoktól, őrt állt mellettük, mint jó pásztor, angyali életével tündök- lött és példát adott a követésre. Mindenben O maga járt elől jó példával; a tiszta erkölcsben, az egyház iránt való hűségben, a pápa iránt való engedelmességben, a fegyelem megtartásában, a bűnbánatban, a jócselekedetekben. Ezekben kell a modern papnak is kitűnnie s mint a gyertyatartóra helyezett égő mécses világoskodnia. Minthogy pedig manapság a hitet, a vallást, az egyházat, a jó erkölcsöket a legnagyobb veszedelem a gonosz sajtó részéről éri, azért a hű lelkipásztor mindent el fog követni, hogy híveitől a vallást gúnyoló, egyházat támadó, a papi rendet lealázó és gyalázó, modernista tanokat terjesztő lapokat távoltartsa, kizárva azokat természetesen nemcsak a plébánia területéről, hanem a lelkészi lakból is és ahelyett pártolja a kath. sajtót, terjeszti a jóirányú nyomtatványokat. Szent Károly példája legyen irányitónk, bátoritónk, ösztönzőnk és az ő közbenjárása erősítőnk és támaszunk. Az idei lelkigyakorlatokon részt vettek méltóságos dr. Rajner Lajos püspök és érseki helytartó úrral élükön: Graeffel János prelátus-kanonok Pór Antal „ „ Bogisich Mihály vál. püspök, prelátus- kanonok Pongrácz Adolf gróf vál. püspök Vág- ujhely Molnár János prelátus-kanonok 5 Kiinda Teofil „ „ Brühl József „ „ Fehér Gyula „ „ Koperniczky Ferencz prelátus-kanonok 10 Ferenczy József kanonok Fábián János apát-kanonok Helcz János „ Halmos Ignác apátkanonok Ács Ambrus fővárosi vallástanár 15 Ambruskó Lajos plébános Nádszeg Babura László theol. tanár Esztergom Bányász Endre plébános Dunakiliti Báthy Gyula alesp.-pléb. Garamujfalu Baumann Károly káplán Budapest
