Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
X.
107 sententiam, quae communior opinio est (Schmalzg., V, 39, 158; D’Annibale, 1, § 365, n. 33). Post haec, ut propositum dubium rite solvatur, quaeritur: Utrum sacerdotes excommunicat! et atrocium criminum rei servato iudicii ordine per poenam depositionis titulo dioecesis, per dispensationem Apostolicae Sedis nunc in archidioecesi Strigoniensi usurpato, ita omnino privari possint, sicut privantur per poenam depositionis a titulo canonico beneficii? Emi Patres S. Congregationis Concilii, in generalibus comitiis diei 11 iunii 1910, ad propositum dubium respondendum censuerunt: Affirmative, salvis tamen iuris di- spositionibus quoad alimenta pro iis qui vere indigeant. Sanctissimus autem Dominus Noster Pius Papa X, in Audientia, die 12 eiusdem mensis Iunii infrascripto Secretario concessa, sententiam Emorum Patrum adprobare et confirmare dignatus est. C. CARD. GENNARI, Praefectus. L. f S- Basilius Pompili, Secretarius. 3213. sz. Képesítéssel nem biró tanítók kény- szernyugdi- jazása. A m. kir. vallás- és közokt. Minisztertől f. évi junius 21-én 61956. szám alatt az egész terjedelmében közlőtt következő értesítés érkezett hozzám: Az 1907. évi 27. t.-c. 1910. évi október hó 1-ével egész terjedelmében hatályba lép s igy azon időtől az elemi népiskolai tanitói állásokon csak az 1868. évi 38. t.-c. 133. §-a szerint képesített és csak rendes tanítók működhetnek, s e szerint a képesítéssel nem biró, vagy nem szabályszerűen képesített tanítók, a jelzett időtől kezdve a tanitói pályán nem maradhatnak meg. Szigorúan véve tehát ezek a tanítók a folyó évi október 1-től kezdve a tanitói pályáról letiltandók volnának anélkül, hogy az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe esetleg történt felvételükkel kilátásba helyezett nyugdíjban részesittetnének, mert az 1875. évi 32. t.-c. 2. §-a értelmében nyugdíjba is csak az 1868. évi 38. t.-c. 133. §-ában előirt, szabályszerű képesítéssel biró azok a tanítók részesíthetők, akik a népoktatási törvény rendelkezései értelmében jogszerinti tanítókként működnek. Ilyenekül pedig a képesítés nélküli, avagy a nem szabályszerűen képesített tanítók nem tekinthetők, s igy az orsz. tanitói nyugdíjalapból szigorúan véve nyugdíjra nem is tarthatnak igényt. Minthogy azonban ezeknek a tanítóknak egyes része az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe — bár nem jogszerűen — felvétetett: erre való tekintettel méltányosságból nem zárkózom el az elől, hogy ezek a nyugdíjintézetbe már felvett képesítetlen, vagy nem szabályszerűen képesített tanítók, amennyiben a többi törvénybeli kellékeknek megfelelnek, az 1893. évi 26. t.-c. alapján igényelhető minimális javadalom után megállapítandó nyugdíj mellett távolittassanak el a tanitói pályáról. Erre való tekintettel tisztelettel felkérem a főt. főhatóságot, hogy a főhatósága alá tartozó mindazokat a tanítókat, akik a törvényszerű (1868: 38: 133. §) tanitói képesítéssel nem bírnak, de az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe (esetleg az 1877. évi 5716/V. M. sz. körrendelet alapján) felvétettek, továbbá azokat a nyugdíjintézetbe szintén felvett tanítókat, akik annak idején egyházi hatóságuktól nem
