Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
I.
4 fenyegetett jeruzsálemieknek s hogy szt. Pál gyűjtést rendezett számukra az achaji, macedóniai és galatai községekben. (Apostolok Cselekedetei 11, 29.; Kor. II., 8. és 9, fejezet.) Cyprian, Carthago szent püspöke, 100.000 sestertiust (körülbelül 26.000 korona) gyűjtött össze hívei körében a fogságba került numidiaiak kiváltására (Ep. 60). Szent Vazul pedig beszéli, hogy egyháza még az ő idejében is hálásan emlékezett vissza arra a segítségre, melyet egykor Dénes, római püspök, küldött a veszedelembe jutott községnek. (Ep. 70 ad Damas.) Ez az áldozatkész szeretet, mely a régi keresztényeknek lelkét oly annyira áthatotta, éledjen fel a mi szivünkben is és hallgatva az Üdvözítő szavaira : „Boldogok az irgalmas szivűek, mert ők irgalmasságot nyernek“ (Máté 5, 7), siessünk segítségére a délitáliai katasztrófa által oly mérhetetlenül sújtottaknak! Ezért elrendelem, hogy január hó III-ik vagy IV-ik vasárnapján főegyházmegyémnek minden nyilvános templomában és kápolnájában gyűjtés rendeztessék az elpusztított délolaszországi vidékek szerencsétlen lakossága érdekében. A gyűjtés eredménye február hó 15-ig főegyházmegyei irodámba (Esztergom) küldendő. Felhívom egyúttal tisztelendő lelkész- kedő papságomat, hogy a gyűjtés alkalmából a szószékről törekedjenek híveiket arra indítani, hogy ki-ki tehetségéhez képest bő kézzel adakozzék a rettenetes pusztítást túléltek kiáltó szükségeinek enyhítésére és elpusztult vallás-erkölcsi intézményeinek helyreállítására. Hangsúlyozzák egyúttal, hogy az igazi, a keresztény felebaráti szeretet nemcsak a szűkölködő testi javát, hanem lelki üdvösségét is szem előtt tartja. A főegyházmegyém templomaiban egybegyült összegeket Rómába, a Szent- séges Atyának fogom megküldeni, ki azokat első sorban a rombadőlt templomok, iskolák, papnevelők, kórházak és szerzetes- házak felépítésére fogja fordítani. Midőn a Szicília és Kalabria földönfutóvá lett lakossága érdekében elrendelt egyházi gyűjtést papságom és híveim buzgóságába a legmelegebben ajánlom, nincs hőbb óhajom, minthogy szolgáljon ez a gyűjtés Isten dicsőségére, a szűköl- ködők javára, az irgalmas sziveknek pedig földi és örök áldására! A lelkészkedő papság kongruájának rendezése céljából 0 Felsége legfelsőbb elhatározásával az Apostoli Szentszék engedélye mellett az egyházi nagyjava- dalmasok hozzájárulása már is igénybe vétetett úgy, hogy a kongnia kiegészítésre szolgáló alapba 81.760 koronát fizetek, mig Szókesfőkáptalanom ugyanoda 30.800 koronát szogáltat. A kongruának ily módon történt rendezése következtében hatályát veszítette Istenben boldogult elődöm és a Székesfőkáptalan között 1874. év május hó 24-ón közös Tanácskozmányban létrejött azon megegyezés, melynek értelmében a káplánok fizetésének 400 koronára való kiegészítésére évi 20.000 koronát fordítottam, mig a Székesfőkáptalan 8.000 koronával járult hozzá óvenkint a szükebb anyagi viszonyok közt levő plébánosok helyzetének javítására szolgáló alapok kamatjövedelmeinek gyarapításához. Tudomására hozom ezért tiszt, lelkészkedő papságomnak, hogy a káplánok 131. sz. Plébánosok és káplánok subsidiumai- nak megszüntetéséről
