Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVI.
179 idejének a 40. §-ban megállapított kötelezettségeknek a legrövidebb batáridőn belül történendő lerovása mellett való beszámítását akként azonban, bogy e kérelem teljesítésénél a 40. §-ban megjelölt határidő elmulasztása akadályul ne szolgáljon. A nyugdíjintézet céljaira már korábban felajánlott 500 koronának a szerzet kötelékében eltöltött szolgálati idő megváltása fejében fizetendő járulék összegébe való beszámítása iránt az alapszabályok 43. §-a intézkedik. A kötelezettségek lerovása után a nyugdíjintézettel szemben gyakorolni kívánt adományozási hajlamoknak mi sem állja útját. Tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy ezen határozatomnak saját hatáskörében adandó alkalommal érvényt szerezni méltóztassék. Budapest, 1909. évi november hó 6-án. Őszinte nagyrabecsüléssel maradok Kolos, bibornok-érsek. Ő Eminenciája kegyelmi tényét a kp. bizottság hódolattal fogadván elhatározta, hogy Eonchetti Antal rohói li. plébánosnak 1865. julius lió 25-étől 1890. évben a főegyházmegye kötelékébe történt felvételéig a szent Ferenc-rendben töltött szolgálati idejét a papi nyugdijintézetnél beszámítja. A beszámítható összes szolgálati időt 25 évben, kérelmezőnek ez idő után járó nyugdiját a nyugdíj szabályzat 45. §-a alapján 1500 koronában, a nyugdíjalapba befizetendő járulék összegét a nyugdíj szabályzat 40. §-a alapján 1500 kor. 2%-ánakazaz 30 koronának 25-szörösében vagyis 750 koronában megállapítja. Ezen 750 korona járulékból a nyugdíj szabályzat 43. §-a alapján lefizettetnek vétetik ama 500 korona, melyet Eonchetti Antal az 1907. évi közgyűlés alkalmával a nyugdíjintézet céljaira felajánlott. Kérvényező köteleztetik, hogy a fennmaradó 250 koronát most nyert igénye elvesztésének terhe alatt folyó év végéig a nyugdíjintézet pénztárába beszolgáltassa. A kp. bizottság egyben határozatiig kimondja, hogy azon esetben, ha Eonchetti Antal nyugdíjaztatását újból kérné — mert megelőző és a kp. bizottság által egyszer már letárgyalt kérvényét ő maga visszavonta — a bizottság nem kívánja nyugdíjaztatási ügyét újból letárgyaltatni, mert az indító okok, amelyek nyugdíjaztatását első ízben kívánatossá tették, nemcsak hogy meg nem szűntek, de fokozottabb mértékben fennállanak. b) Szabó Lajos diószegi káplán a nyugdíj-szabályzat 40. §-a alapján a főegyházmegye kötelékén kívül eltöltött szolgálati idejének beszámítását kéri. Szabó Lajos 1909. márc. 26-án vétetvén fel a főegyházmegye kötelékébe, kérelmét pedig ugyanazon év április hó 26-án, tehát a nyugdíj szabályzat 40. §-ában meghatározott időn belül terjesztvén be: a kp. bizottság a kérelmező Szabó Lajos áldozárnak 1901. junius hó 27-étől 1909. márc. 26-ig eltöltött szolgálati idejét a főegyházmegyei papi nyugdíjintézetnél beszámíttatni határozta. A beszámítható összes szolgálati
